Deák András megítélése szerint a legújabb nyugati szankciók, melyek elsősorban természetes személyek, illetve kisebb orosz bankok ellen irányulnak, valójában nagyon kis horderejűek, ami voltaképp normális, hiszen mindenki „szárazon tartja a puskaport” egy nagyobb konfliktus esetére, amikor már nem "okos", hanem vélhetően komolyabb méretű, szektorális és makrogazdasági szankciókat léptethetnek életbe.
Utóbbiakat illetően megjegyezte: miután a gazdaság meglehetősen összetett dolog, teljes bizonyossággal Oroszország sem lehet képes felkészülni minden helyzete, bírjanak bármekkora tartalékokkal is. Egyetértett azzal, hogy a Krím 2014-es annektálása óta számtalan dolgot megtett Moszkva: önálló fizetési- és bankrendszert vezettek be, orosz szerverekről megy minden, ami mehet. Emellett például nagymértékben növelték a olaj- és gázexportot Kína irányába, és azt is bizonyították, hogy sok mindent képesek – nehézkesen ugyan, de képesek – megcsinálni olyan körülmények között, amikor nem férnek hozzá nyugati technológiákhoz. „Ettől függetlenül vannak sérülékenységi pontok, ahol valószínűleg meg lehet őket fogni… Nem lesz olcsó, nem lesz könnyű, és nem biztos, hogy ezek a szankciók bevetésre kerülnek – fogalmazott a szakértő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy
ha egy akkora katonai nagyhatalom, mint Oroszország, elszánt, akkor pusztán gazdasági szankciókkal nem lehet majd megállítani.
Mint arról az Infostart is beszámolt, a keddi napon a német szövetségi kormány arról döntött, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.
Deák András szerint a lépés a legkevésbé sem érintheti érzékenyen Moszkvát, miután már a vezeték építése közben körvonalazódott, hogy az semmilyen körülmények között nem lesz engedélyezve, háború ide vagy oda. „Annyira bonyolult a jogi eljárás, és annyira el lehet ezt a dolgot húzni, hogy végül is nyilvánvaló volt, hogy ha az oroszok nem változtatnak a status quón, nem rúgják be az ajtót, akkor az Északi Áramlatnak nem lesz engedélye” – ismételte meg az Oroszország-szakértő. Példaként említette az OPAL gázvezetéket, ami szintén Németország területén fut, és immáron több mint egy évtizede nem sikerült az engedélyeztetését lezárni, mert mindig valaki beleszólt. „Meg kellett tenni, nagyon jó… el lehet mondani a német választóknak, hogy tettünk valamit, és az ukránoknak is meg lehet mutatni, hogy »mi veletek vagyunk«, de az oroszokat nem rettenti el” – foglalta össze a szakértő.
Orosz válaszlépések
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, volt orosz elnök az említett német döntést követően a közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Nos, üdv a szép új világban, amelyben az európaiak nagyon hamar kétezer eurót fognak fizetni ezer köbméter földgázért.”
Deák András Medvegyev soraira reagálva kiemelte: „igen, a probléma épp az, hogy
a komolyabb szankciónak a jelentős részét az oroszok vissza tudják forgatni, főleg az európaiak ellen.”
Például, ha kizártnak egy orosz bankot az elektronikus nemzetközi pénzforgalmi SWIFT-rendszerből, akkor válaszul majd emelik az olaj- vagy gázszállítási díjakat. Vagyis Oroszországnak számos olyan eszköz van a kezében, amivel növelni tudja a költségeket. Így nem elég, hogy a Nyugatnak meg kell terveznie a szankciókat, ezek végrehajtásának a községeit is vissza tudják terhelni Európára az oroszok. Hangsúlyozta: nagyon nehéz olyan szankciókat kitalálni, amelyek esetében az orosz fél nem tud semmit csinálni és neki egyedül kell elviselnie. „Nehéz döntések elé nézünk” – zárta szavait az Oroszország-szakértő.