Az olvadó jégsapkának egy pozitív mellékhatása is van: új tengeri szállítmányozási útvonalakat tesz elérhetővé, meggyorsítva az áruk célba jutását. A zord időjárási viszonyok és gazdaságossági megfontolások ugyanakkor többeket távol tartanak az Arktisztól. Kína és Oroszország nem tartozik közéjük – írja kitekintésében a vg.hu.
Az Északi-sarkvidéken 2035-re nyaranta jégmentessé válhatnak a hajózási útvonalak, ami teljesen átformálhatja a világkereskedelem logisztikai lehetőségeit.
Kína szerint akár 20 napot is megtakaríthatnak a szállítási időből, ha konténerhajóik a Szuezi-csatorna helyett az északi átjárók felé veszik az irányt.
Becslések szerint a jégsapka zsugorodásával a hajózási tevékenység várhatóan több mint 50 százalékkal nő a térségben 2050-ig.
Számos szállítmányozó kezdett alternatív útvonalakat keresni tavaly, amikor a Szuezi-csatornát közel egy héten át eltorlaszolta egy megfeneklett konténerszállító. Az orosz rámutattak arra, hogy a sarkvidéki útvonalak potenciálisan sokkal hasznosabbak lehetnek az olyan szűk áteresztő-képességű csatornáknál, mint a panamai vagy a szuezi. A sarkvidéki tranzit azonban nem sétahajókázás, rendkívül kiszámíthatatlan az időjárás, és a vízfelszín alatt is rengeteg veszély leselkedik – írják
A tudósok számításai szerint 2035-re nyaranta már jégtörőkre sem lesz szükség. A világ két legnagyobb tengerhajózási vállalata, az MSC és a Maersk mégis úgy döntött, hogy inkább maradnak a behajózott hosszabb útvonalakon elkerülve a környezetkárosítást és a kiszámíthatatlan helyzeteket. Mások ellenkezőképp látják, szerintük jelentősen csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás a rövidebb tranzitokkal.
A vg.hu idézi Gabriella Griciust, az észak-amerikai és sarkvidéki védelmi és biztonsági hálózat munkatársát is, szerinte valójában az a kérdés, hogy a szállítási idő- és költségmegtakarítás érdekében mennyire éri meg vállalni a kiszámíthatatlan körülményekkel járó kockázatokat.
A cikk a továbbiakban a sarkvidék gazdag, eddig feltáratlan nyersanyagkészletével foglalkozik.