Egészen érdekesen alakult a 2021-es év a kormányzati tartalékok szempontjából: az első kilenc hónapban gyakorlatilag stagnált 2800 milliárd forint körül az összeg, majd az augusztusi 2838 milliárd forintról egy hónap alatt közel 4500 milliárdra ugrott, igaz, szeptemberben mintegy 4,5 milliárd eurónyi devizakötvényt bocsátott ki Magyarország dollárban és euróban – ismerteti a Portfolio.
Aztán az év végére 1700 milliárdra zuhant a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege, vagyis az év utolsó három hónapjában korábban sosem látott költekezést hajtott végre a kormányzat. A lap megjegyzi, ez a szint már nem számít kiemelkedőnek, sőt az elmúlt tíz év alapján átlagos a jegybanki statisztika szerint.
Hova lett a devizakötvényből befolyt hatalmas összeg?
A legérdekesebb a 2022-es előfinanszírozás kérdése. Szeptemberben a Portfolio kérdésére Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója úgy válaszolt, hogy „a kibocsátás előkészületei keretében folytatott befektetői egyeztetéseken maximum 1000 milliárd forintra becsültük azt az összeget, amely várhatóan 2022-es előfinanszírozásra fordítható”. Vagyis akkor még az volt a terv, hogy a befolyt összeg kétharmadával az idei évet tehermentesítik.
Decemberben a 2022-es finanszírozási tervbe már az került be, hogy a nettó állampapír-kibocsátás 2663 milliárd forint lehet idén, ami 490 milliárddal alacsonyabb a közölt nettó finanszírozási igénynél. „A nettó finanszírozási igénytől elmaradó nettó forint kibocsátást a likviditási tartalékok részbeni felhasználása finanszírozza” – olvasható a kiadványban. Vagyis számoltak a kesz-egyenleg részbeni leépítésével, azonban a „maximum 1000 milliárd forintból” két hónap alatt 490 milliárd lett, tehát
eltűnt a tervezett előfinanszírozás fele.
Az már az előzetes 2021-es államháztartási adatokból kiderült, hogy a költségvetési hiány 5000 milliárd forint felett volt, ráadásul ennek tetemes részét egyetlen negyedév alatt sikerült összehozni az év végén, ezért kellett a tartalékokat is leapasztani. De mire lehet elkölteni ezt a mérhetetlen pénzt? A Portfolio megnézte a Pénzügyminisztérium rendszeres havi beszámolóit a fő egyszeri tételekről:
- Októberben az uniós programok kifizetései egy hónap alatt 215 milliárd forintot tettek ki, de ez még semmi nem volt a novemberi 436,2 milliárdhoz képest. Decemberre egyelőre nincsenek részletes adatok, de az éves előirányzat 2515 milliárd forint volt, vagyis nem lenne meglepő, ha a novemberihez hasonló összeg szerepelne. Azaz az egész éves terv majdnem fele, három hónap alatt mintegy 1000 milliárd forint lehetett az uniós programok itthoni előfinanszírozása. Közben októberben és novemberben a költségvetésnek mintegy 250 milliárdos bevétele volt ezen a soron.
- Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások szeptember végén még 590 milliárd forintot tettek ki, ez két hónap alatt 954,8 milliárdra emelkedett, amiben még szintén nem volt benne a decemberi adat. Ha csak az MVM év végi több mint 200 milliárdos tőkeemelését nézzük, akkor ez is jelentősen emelkedhetett még. Tavaly ősszel még arról szóltak a hírek, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető társaságot is megveheti az állam, erre végül nem került sor, aminek éppen a költségvetés kiköltekezése lehetett az oka.
- A novemberi nyugdíjkiegészítés 170,6 milliárd forint volt.
A fontos egyedi hatások ellenére nem volt meglepő a költségvetés ilyen durva költekezése, hiszen a minisztérium előzetes terve 5300 milliárd forintot meghaladó éves deficitről szólt, ehhez képest a közölt 5105,5 milliárd forint még kedvezőnek is mondható – teszi hozzá a gazdasági portál a többi között arra is kitérve még, hogy különösebben nem érdemes aggódni, a kormányzati tartalékokban van egy természetes hullámzás, várhatóan most is fokozatosan visszaépül majd az állomány.