Az infláció megugrása és az ezzel párhuzamos állampapír-árfolyamok miatt kevés olyan nyugdíjpénztári alap maradt, amely tavaly megőrizte a befektetési értéket - írja átfogó körképében Napi.hu.
Azok viszont jól jártak, akik kockázatosabb alapokban forgatták a pénzt.
A magas, 7,4 százalékos novemberi inflációs adatot már csak minden negyedik alap tudta megugrani, de ezek mind extrém magas kockázatot jeleztek előre az ügyfeleknek, ami miatt kevés tag választotta ezeket a lehetőségeket.
Aki a külföldi részvényekben látta a fantáziát, nyerhetett, hiszen bár a forint nyenge volt, a New York-i tőzsde történelmi csúcson zárt 2021-ben.
- Az Allianz kockázatvállaló alapja 26,5 százalékos hozammal fejezte be 2021-et,
- az OTP dinamikus portfóliója 15, a pénztár növekedési alapja szintén több mint 10 százalékot emelkedett.
- A fenntarthatóság is jól jövedelmezett tavaly, az Aranykor ESG nyugdíjalapja például 12,7 százalékot emelkedett.
- A Pannónia Növekedési Plusz portfóliója, amely szintén magas kockázatot vállal, áprilisban indult el, és az év végéig több mint 11 százalékkal emelkedett az árfolyama. Ez az alap viszont a pénztár honlapja szerint csak egy másik portfólió mellé kiegészítő alapként választható.
A megtakarítók jelentős része még mindig közepes kockázatot vállal, de itt már nem volt jelentős a hozam.
Közben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a hosszú állampapírokon körülbelül 11,4 százalékos árfolyamveszteség keletkezett, a leghosszabb papírokon pedig még ennél is nagyobb, 13,6 százalék körüli volt a bukás.
Mint a cikk rámutat, a magánkasszákban sem gyűlik tovább a reálhozam, de az érintettek száma mára már csak 53 ezer. Amíg az infláció alacsony volt, addig alapvetően azért jól jártak, és ha akarják, át is léphetnek most az állami rendszerbe, 100 százalékos nyugdíj ígéretével.