Nyitókép: Wutwhan foto/Getty Images

Záródik az árolló a budapesti és a vidéki lakásárak között

Infostart
2021. november 22. 14:35
2020 és 2021 második negyedéve között országos szinten a lakásárak drágulása 13,2 százalékra gyorsult, területileg azonban differenciáltabb a helyzet: Budapesten 9,1, a vidéki városokban átlagosan 18,2 százalékos volt az áremelkedés üteme – derül ki az MNB lakáspiaci jelentéséből.

A vidéki áremelkedés esetében hatalmas különbségek figyelhetők meg az ország különböző régiói között – hívja föl a figyelmet a Portfolio. A legnagyobb drágulás az észak-alföldi és észak-magyarországi régiókban tapasztalható, mind a két régióban körülbelül 20 százalékkal lettek drágábbak a városi lakások.

A két keleti régiót sorrendben a dél-alföldi (18,8 százalék), közép-dunántúli (18,7 százalék), dél-dunántúli (18,3 százalék), közép-magyarországi (12,1 százalék) és nyugat- dunántúli (8,9 százalék régió városai követik. A községekben a drágulás ehhez képest országos szinten csak 7,3 százalékos volt.

Az elmúlt év során megfigyelhető áremelkedés jelentős része 2021 első és második negyedévében zajlott le. Az elmúlt negyedévekben a vidéki lakásárak emelkedése meghaladta a fővárosi áremelkedés ütemét, 2008. év vége óta ugyanakkor továbbra is Budapesten a legmagasabb a kumulált áremelkedés, a fővárosi lakásárak az akkori szintjüket átlagosan 156,7 százalékkal haladják meg.

A gazdasági lap hozzáteszi: a 2014-ben kezdődő lakásár-emelkedés következtében jelentősen megnőtt a Budapest és a vidéki, főleg kisebb települések közötti lakásár-különbség.

Amíg 2013-ban a megyeszékhelyek átlagos négyzetméterárai a budapesti átlag 62,9 százalékát, a vidéki városoké 55,4 százalékát, a községeké pedig 32,7 százalékát tették ki, addig ugyanezek az arányok a fővárosi lakóingatlanok nagyobb mértékű drágulása miatt 2019-re rendre 49,0, 40,7 és 24,5 százalékra csökkentek. 2019 óta azonban a megyeszékhelyeken 16,6, amíg Budapesten mindössze 6,4 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak, aminek következményeképpen

szűkült az árolló a megyeszékhelyek és a főváros között.

Ennek oka többek között az is lehet, hogy a budapesti magas árszint már egyre kevésbé megfizethető a lakásvásárlók számára, ami csökkenti az áremelkedés ütemét.

A Portfolio emlékeztet, a jövedelmek emelkedésének üteme jócskán alulmúlja a lakások drágulásának tempóját. Az MNB szerint az ingatlanárak nettó átlagjövedelmekhez viszonyított aránya 2021 második negyedévének végén Budapesten és Debrecenben volt a legmagasabb, ahol egy 75 négyzetméteres medián árszintű lakás megvásárlásához rendre 11,3 és 12,0 évnyi helyi átlagjövedelem volt szükséges.

A lakásvásárlás elérhetősége az ország régióközpontjait tekintve Miskolcon a legkedvezőbb, ahol az országos szintnél alacsonyabb, kevesebb, mint 7 évnyi átlagjövedelemből vásárolható egy medián árszintű, 75 négyzetméteres lakóingatlan.