Az év második negyedévére érkező globális növekedési hullám mára csillapodni látszik, miközben már az is világossá vált, hogy az újraindításnak vannak nem várt mellékhatásai. A legmarkánsabb a nyersanyaghiány és a megugró infláció – mondta érdeklődésünkre a CIB Bank vezető elemzője.
Trippon Mariann szerint a kínálat és a kereslet között feszültségek alakultak ki, ami jól tetten érhető a hiányjelenségekben. Emlékeztetett,
a tavasszal még csak az autóipart érintették a gondok a globális chiphiány formájában, majd újabb és újabb területekre terjed át, és mára már mindenféle hiányról hallani, kezdve a magnéziummal vagy a cellulózzal.
Ezzel szoros összefüggésben pedig az infláció is erőteljesen emelkedik világszerte – tette hozzá a szakértő.
Trippon Mariann megjegyezte, az egyre jobban elszabaduló árak a korábban tervezettnél drasztikusabb lépésekre kényszerítik a világ jegybankjait. Itthon a Magyar Nemzeti Bank már kamatot emelt, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2022 végén tervezi a szigorítás kezdetét. Az Európai Központi Bank alapkamata azonban legkorábban 2023-ban emelkedhet.
Az elemző azt is elmondta, hogy mi az oka annak, hogy ebben a helyzetben a világ jegybankjai nem egyformán reagálnak. „Nincsen jó út, csak egyedi utak vannak” – fogalmazott. Magyarázata szerint a magyar jegybanknak például nehezebb dolga van, mert
Magyarországon nemcsak a külső tényezők emelik az inflációt, hanem nagyon erős a belső inflációs nyomás,
éppen ezért az MNB hamarabb lépéskényszerbe került, mint mondjuk az euróövezet jegybankjai.
A CIB Bank vezető elemzője közölte: itthon az egyre erősödő inflációs nyomás miatt novemberben csak az üzemanyagárak befagyasztása akadályozhatja meg, hogy a pénzromlási ütem 7 százalék fölé emelkedjen. Az elemző azt is elmondta, hogy a CIB
- 2021-ben 6,5-6,8 százalék közötti GDP növekedésre számít,
- 2022-ben pedig 5 százalék körüli dinamikát prognosztizál.