Elkezdte apasztani a közétkeztető cégek profitját az erősödő költségnövekedés, ráadásul a negyedik hullám miatt ismét nagyon ingadozik, de inkább nő a lemondott menzai étkezések száma – írja a Világgazdaság. Az intő jelek alapján a kétfogásos ebédért nem sokáig tartható az iskolai menzákon a napi 400-500 forintos térítési díj, amelyet az önkormányzatok egészítenek ki a közétkeztető cégekkel kötött szerződésük szerint. A már csak két évre köthető szerződések inflációkövetők, azaz a közétkeztető cégek januártól automatikusan cirka 6,5 százalékkal nagyobb számlát állíthatnak ki az önkormányzatoknak.
Kérdés, hogy ez mire lesz elég, mert a költségek tényleges növekedése az év végén felgyorsulni látszó folyamatok miatt jóval meghaladja az éves inflációt – vetette föl a gazdasági lapnak a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője, aki szerint a vállalkozások önköltsége annyira megnőtt az ágazatban, hogy az a gazdálkodás biztonságossá tétele érdekében akár 30 százalékos áremelést is indokolhat.
Sáfár Ferenc szerint az önkormányzatok is kénytelenek lehetnek jócskán megemelni a térítési díjakat. Mint mondta, az olcsó étkezés ideje lejárt, a szociálisan rászorulók támogatására az állam 87 milliárd forintot biztosít. Az intézményi étkeztetés tényleges költségéből – az óvodások és a kisiskolások esetében napi két-háromszori étkezésről van szó – többet kell a szülőknek fizetniük nettó 400-500 forintnál, hiszen most az önkormányzatok és a vállalkozások állják a többletköltségeket. Az egyik az adóbevételekből biztosítja az olcsó étkezést, a másik a saját profitjából, amelynek eltűnése egy gazdasági vállalkozás végét jelenti a szakmai szövetség tagozatvezetője szerint.
A Vimosz illetékese szerint a mainál rugalmasabb közétkeztetési szerződéses gyakorlatra lenne szükség, hogy a költségnövekedést egyenlő arányban viseljék az érintettek.