Nyitókép: gorodenkoff/Getty Images

Étrend-kiegészítők: esetleges és átláthatatlan az ellenőrzés

Infostart
2021. november 5. 10:45
Tavaly 30 százalékkal több étrend-kiegészítő fogyott csak a patikai forgalomban, azon kívül a forgalom meghaladta az ötvenmilliárd forintot.

Az étrend-kiegészítők patikai forgalma 2020-ban meghaladta a 24 milliárd forintot, ami 30,4 százalékos emelkedés 2019-hez képest, a dobozforgalom pedig 12 millióra tehető – derül ki a Phoenix Pharma Zrt. adataiból. A patikákon kívül beszerezhető étrend-kiegészítők forgalma meghaladja évente az 50 milliárd forintot is – közölte a Világgazdasággal a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (Mékisz).

A Mékisz elkötelezett abban, hogy a fogyasztókhoz csak megfelelő minőségű és biztonságos étrend-kiegészítő jusson el – reagált Bérci István, az egyesület elnöke az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elmúlt hetekben megjelent elemzésére, amely szerint Magyarországon az uniós csatlakozás óta senki nem ellenőrzi a forgalomba kerülés előtt, hogy az étrend-kiegészítők mit tartalmaznak. Ismeretes, az étrend-kiegészítőkre egy úgynevezett bejelentési kötelezettség vonatkozik, de mindez semmit sem változtat azon, hogy a megfelelő termékminőség biztosítása és a forgalomba hozatalt megelőző minőség-ellenőrzés mindkét termékkör esetében gyártói felelősség.

A gyártói kötelezettségek teljesítése hatósági, piacfelügyeleti ellenőrzés keretében valósul meg, kulcselemként a gyártóhelyeken – mondta a Mékisz elnöke. Míg a gyógyszerek esetében ez utóbbi rendszerszintű és az unión belül egységes – legalább háromévente ismétlődik a hatósági kontroll –, addig az étrend-kiegészítők esetében a gyártóhelyek ellenőrzése esetleges, a hatóságok kapacitásának és tevékenységi fókuszának függvénye, ráadásul tagállamonként eltérő, és a harmadik országokból származó termékek tekintetében nem kellően transzparens.

A szakember szerint a kockázat a nem kellően hatékony piacfelügyeleti tevékenységben rejlik, annak ellenére, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) mindent megtesz azért, hogy a hazai előállítású termékek esetében ezt a rizikót csökkentse. A Mékisz szerint az étrend-kiegészítő készítmények engedélyezésének újbóli bevezetése

több erőforrást igényelne, mint a piacfelügyelet és ellenőrzés intenzitásának növelése, és ki kellene terjeszteni az unión kívülről származó termékekre is.