A Fővárosi Törvényszék még tavaly november 20-án, első fokon jogosnak ítélte a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetével (MZTSZ) szövetséges Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) keresetét arról, hogya svédországi bejegyzésű Spotify a magyar jogszabályok figyelmen kívül hagyásával működteti szolgáltatását. A zenészeket képviselő érdekképviselet azt kifogásolja, hogy a streaming szolgáltató nem fizet jogdíjat az előadóművészeknek.
Gyimesi László, a zenészszakszervezet alelnöke, egyben az EJI jogvédő egyesület vezetője a Magyar Nemzetnek kifejtette: három évvel ezelőtt egy másik nagy zenei szolgáltató, a francia Deezer elleni jogdíjpert megnyerték. Az első fokon nyertes ítélet után az alperes külföldi cég peren kívüli alkut ajánlott, és vállalta, fizet a magyar előadóművészeknek, de ne csináljanak az ügynek nagy reklámot. A Deezer azóta is betartja a vállaltakat..
Gyimesi László reméli, hogy a Spotify-jal is hasonló peren kívüli egyezségre jutnak, de erre egyre kevesebb az esély. A másodfokú per december elején kezdődik. A Spotifyt képviselő jogászok a másodfokú bírósági tárgyalás halasztását kérték, arra hivatkozva, ajánlatot készítenek elő egy peren kívüli egyezség érdekében. Ez az ajálat azonban nem elfogadható a magyar zenészek számára.
A zeneszám jogtulajdonosa
- a kiadó, aki a stúdiófelvételt finanszírozza és promotálja,
- a szerző (őt az Artisjus képviseli),
- és az előadó (a zenészek megegyezés szerint valamilyen arányban).
A Spotify arra hivatkozik, hogy a vezető kiadóktól megvásárolta a magyar zenei csomagot, és a kiadóknak kellene fizetniük ebből az előadói jogdíjat. Azonban az előadók vagy képviselőik és a kiadók erről nem egyeztek meg. 2004-ben volt megállapodás a zenészszakszervezet, az EJI és a nagy kiadók képviselői között, mely szerint a kiadók utalják a jogdíjakat a zenészeknek, amiről nyilatkozatot is tesznek az EJI-nek, de a kiadók ezt nem tartották be, az esetek döntő többségében nem fizették ki az előadókat, és az elmúlt 17 év alatt egyetlen alkalommal sem küldtek nyilatkozatot a kifizetésekről.
Gyimesi László szerint a törvény értelmében a Spotifynak és a többi streamingtársaságnak az EJI-től kellett volna engedélyt kérnie a zenészek felvételeinek felhasználására.