Nincs hiperinfláció Magyarországon, de az biztos, ha valaki csak a pénzén csücsülni és nem foglalkozik vele, az azt fogja eredményezni, hogy a vagyon reálértéke csökken. Ez azt jelenti, hogy ha ott hagyja a számláján a pénzét, akkor bizonyosan kevesebbet fog érni – mondta az InfoRádióban Horváth István. A Sberbank treasury vezetője szerint két opció van: vagy elkezdjük aktívabban menedzselni a megtakarításainkat, illetőleg ha sikerül a jövedelmünket valahogyan az inflációhoz indexálni, akkor érdemes akár hitelt is fölvenni, mert a hitelösszeg nem fog nőni, egy részét viszont az infláció elviszi.
A jegybanki alapkamat-csökkentési ciklusról azt mondta a szakértő, hogy novemberre várják az inflációs csúcsot, 6 százalék körül, és a pénzromlás nem lesz annyira gyorsan eltűnő dolog, tartósabban velünk marad. A jegybank alapforgatókönyve szerint 2022 végére, 2023 elejére érhetünk vissza az inflációs cél környékére – ez a 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos sáv –, de valószínűleg hosszabb ideig fognak emelni, mint azt talán most a piac várja.
"Mi 2 százalék körüli alapkamatot várunk év végére, és jövőre akár arra is szükség lehet, hogy 3 százalék fölé menjen" – mondta Horváth István. Szerinte az MNB kommunikációja megfontolt, látszik, hogy a jegybanknál nem akarnak kapkodni, próbálják a kiszámíthatóságot biztosítani, illetőleg vannak olyan jelek a világgazdaságban, amelyek lehet, hogy egyfajta lassulást fognak okozni az áremelkedés ütemében.
"Akinek változó kamatozású hitele van, annak arra kell számítania, hogy magasabbak lesznek a törlesztőrészletek. Ez nem egy gyorsan ölő történet, mert a törlesztőrészletnek nem olyan gyorsan változik a nagyságrendje, de ha még feljebb megy az alapkamat, az jelenthet már olyan terhet, ami sok. Ezért érdemes fix kamatozással hitelhez jutni" – mondta a Sberbank treasury vezetője, és hozzátette, a hitelkamatok gyorsabban emelkednek egy picivel, majd követik lemaradva előbb-utóbb a verseny miatt a betéti kamatok is.