A magyar kormánynak az a szándéka, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéret visszavásárolja, és ez bármelyik pillanatban megtörténhet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiának hétfőn a szerbiai Ludason. Közölte: az a helyes, hogyha az egyetlen igazán komoly nagy nemzetközi repterünk magyar kézben van, és így ráadásul olyan fejlesztések is indulhatnak, amelyek felértékelik a légikikötőt.
Hosszabb ideje zajlik a tárgyalás, amelynek végkifejletéről a kormányfő beszámolt, és a már ismert részletek mellé újak is kiderültek, miután egy, az ügyletet a legmagasabb szinten ismerő befolyásos forrás beszélt a VG-nek. Mint mondta, a vásárlásban az Orbán-kabinet a végletekig eltökélt, és ha a tárgyalások soron következő fázisában nem derül fény drasztikus negatív körülményre a társaságra nézve, nem képzelhető el olyan szcenárió, hogy a magyar kormány kifaroljon az üzletből.
A vételi ajánlatot tett konzorciumnak az állam mellett a Mol és az Indotek csoport a tagja, de
ha úgy alakul, a kormány készen áll a százszázalékos tulajdonszerzésre.
Már most biztos, hogy a magyar államnak minimum 51 százalékos részesedése lesz, de a végső szám ennél jóval magasabb lehet. Annak van realitása, hogy az állami részhez képest a piaci jóval elmarad majd.
Az viszont nem fordulhat elő a forrás szerint, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető vállalat kizárólag magánbefektetőkhöz kerüljön. Mint mondta, további magánszereplők bevonására a projektben nincs lehetőség, "már így is bonyolult az akvizíció menedzselése". Ha az Indotek és a Mol benne marad a konzorciumban, a kormány meg fog egyezni velük a tulajdonosi arányokról. (A Mol és az Indotek szerepvállalását az előbbinél alapvetően az uniós versenyjogi szabályok nehezítik, az utóbbinál pedig a befektetés várható hozama.)
A kormány fő kritikája, hogy a budapesti repteret kizárólag befektetésként kezelik, stratégiai megközelítés nélkül. "Ha hoz pénzt, jó, ha nem hoz, rossz, ha pedig nem eleget hoz, mindent elkövetnek azért, hogy eleget hozzon" - illusztrálta a helyzetet a nevét nem vállaló nyilatkozó. A költségeket leszorították, az alkalmazott árakat viszont felsrófolták, ami azt eredményezte, hogy az egy utasműveletre eső díj a régióban Ferihegyen a legmagasabb. „Ezzel párhuzamosan pedig a reptéri infrastruktúra egy vidéki lepukkant vasútállomáséra emlékeztet.”
A 4,44 milliárd eurós ajánlat lehet a nyerő
A Budapest Airport legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmbH, amely lényegében egy kanadai nyugdíjalapot képvisel, a Malton Investment PTE szingapúri tőkealap 23,33, a Caisse de dépot et placement du Québec (ugyancsak kanadai nyugdíjalap) pedig 21,23 százalékban érdekelt.
- Az első befektetői csapat tavaly kereste meg a jelenlegi tulajdonosi kört azzal a kérdéssel, hogy kívánja-e értékesíteni a budapesti repteret. A konzorcium a magyar mellett nemzetközi partnereket is tömörített, de ebben is már benne volt a magyar állam, a Mol és az Indotek - idézte fel a VG.
- Később változott a konzorcium összetétele, a kormány pedig az idén májusban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter személyében kormánybiztost nevezett ki, hogy előkészítse a Budapest Airport többségi állami tulajdonba való megszerzését.
- Pár hónapja az Indotek és a Mol konzorciuma néhány hónappal ezelőtt egy nem kötelező érvényű ajánlatot tett 4 milliárd euróról szólóan. Ez az összeg a társaság teljes értékére vonatkozott, amely tartalmazta a budapesti repülőtér mintegy 1,4 milliárd eurós hitelállományát, amelynek a szerkezeti átalakítása nem kis falatnak ígérkezik (javarészt külföldi pénzintézetek konstrukcióiról van szó). Ezt a nemzetközi tulajdonosok alacsonynak, de mindenképpen alkalmas tárgyalási alapnak értékelték.
- A konzorcium által benyújtott második, non-binding offer már 4,44 milliárd euróról szólt. A lapnak nyilatkozó forrás szerint ez lehet az az összeg, amelyben meg fognak tudni állapodni a dolgok jelen állása szerint.
Még a választások előtt lezárulna a folyamat
Az informátor szerint a tárgyalások a „cölöpök leverésének” fázisában tartanak, a felek most konstruálják a végleges adásvételi szerződést. Az egyeztetések napi szintűek. Két kikötést mindkét oldal deklarált: a szerződéskötésnek még karácsony előtt, de mindenképpen az idén be kell következnie,
a lezárásnak, tehát a kifizetésnek a végső határideje pedig jövő március 31.
Forrásunk jelezte, hogy jövő tavasz végéig lebonyolítható a finanszírozási háttér megteremtése a magyar állam és partnerei részéről. A szeptember közepén az állam által felvett mintegy 5 milliárd dollárnyi devizahitel egy 1,5 milliárd dolláros elemét például a reptér vételi díjába forgatják bele. Értékelik, hogy a magyar bankokat hogyan lehet bevonni a finanszírozásba, de nyilvánvalóan az állam meghatározó szerepet visz a fedezet biztosításában, amit szokásos módon javarészt kötvénykibocsátással old meg.