Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

A román felzárkózás hátterét világítja meg Matolcsy György

Infostart / MTI
2021. október 11. 14:48
A román és a magyar gazdaság helyzetét hasonlította össze az MNB elnöke.

Románia a térség leggyorsabb felzárkózását mutatta a rendszerváltozás óta, a 17,5 százalékpontos magyar felzárkózási ütem több mint kétszeresét érte el; így a 2020-as, 71,3 százalék fejlettségről a szomszédos országnak történelmi közelségbe került a 74,4 százalékon álló magyar mutató utolérése – ismertette a jegybankelnök a két ország gazdasági fejlődésének különbségeit elemezve a Magyar Nemzet internetes oldalán megjelent írásában.

Matolcsy György kifejtette, amikor Románia 1990-ben elérkezett a piaci átmenethez, a térség legalacsonyabb fejlettségi szintjével rendelkezett,

  • az EU-átlag 34,3 százalékán állt, miközben
  • a magyaroknál 56,9 százalékot mértek.

Hozzátette, 2020-ra 37 százalékponttal emelkedett Románia fejlettségi mutatója, az ütem kissé magasabb volt, mint a lengyeleké (36,5 százalék), a magyar felzárkózási ütem több mint kétszeresét és a cseh felzárkózás (12,7 százalék) csaknem háromszorosát teljesítették.

Az MNB elnöke szerint a román felzárkózási többlet részben egy magyar hibasorozat nyomán alakult ki 2002 után. A 2002–2010 közötti szűk évtized hibás magyar kormányzati politikájának következményei még 10 évig, egészen mostanáig előnybe hozták a román felzárkózást hozzánk képest – tette hozzá.

Matolcsy György szerint a román növekedési modellben – a balti modellhez hasonlóan – gyors a digitális átmenet, a szolgáltatási szektorra épülő növekedés, a magas beruházási dinamika, és a termelékenység erős javulása volt a jellemző. A 2010 és 2019 között elért 35,2 százalékos román GDP-növekedés két azonosan erős forrása a tőkebővülés, valamint a termelékenység/hatékonyság emelkedése (TFP) volt, emellett alig kapott szerepet a foglalkoztatás bővülése.

Ezzel szemben a 31,3 százalékos magyar növekedésben a foglalkoztatásbővülés nagyobb szerepet játszott, mint a másik két tényező.

  • A magyar növekedés döntően munkaextenzív,
  • a román (és a lengyel) döntően tőkeintenzív

növekedési modellre épült 2010–2019 között – állapította meg.

A román sikerek egy északi (skandináv és balti) modell erősségeiből, a kockázatok viszont egy déli gazdaság gyengeségeiből erednek. "Érdemes erősítenünk ott, ahol a román modell jobb, de nem szabad feladni az egyensúlyi növekedés magyar előnyeit" – összegezte Matolcsy György.