Alan Woodward, a Surrey Egyetem internetbiztonsági szakértője elégedett a Starlink nyújtotta internetszolgáltatással – kivéve az időről időre bekövetkező kieséseket, melyek néha másodpercekig, máskor hosszabban is eltartanak. Problémáját a galambok okozzák – a kíváncsi madarak kiszáradt madárfürdetőként tekintenek a műholdas tányérokra, melyek olyan helyekre is elviszik a gyors internetkapcsolatot, amelyeken a gyors, optikai szolgáltatásról csak álmodhatnak a reménybeli felhasználók – írja a BBC.
Woodward professzor bétatesztelője a Starlink alacsony Föld körüli pályán működő műholdas szélessávú rendszerének, melynek használatához Elon Musk tájékoztatása szerint 100 ezer földi egységet szállítottak már ki. A kis tányérok jeleket fogadnak és küldenek az elhaladó műholdaknak, amelyek egy 1700 darabból álló konstelláció részei, körülbelül 550 kilométeres magasságban száguldanak: elég gyorsan ahhoz, hogy körülbelül 90 percenként megkerüljék a Földet.
Műholdak tízezreit tervezik még az űrbe küldeni, de a mikrocsipek és a folyékony üzemanyag terén fennálló hiány hátráltatja a folyamatot.
A koronavírus-pandémia miatt az oxigénre a kórházakban van szükség, így kevesebb műhold kerülhetett az űrbe.
Sokan terveznek hasonló szolgáltatást
Woodward professzor kitartóan kutatja, miért akadozik a Starlink nyújtotta internet: a galambok valós okot jelenthetnek, de van még más is. A Starlink felhasználói egy, a cég által meg nem magyarázott okból a múlt héten többhétnyi szolgáltatáskiesést tapasztaltak. Egyelőre a bétatesztelés fázisában ez nem biztos, hogy gond, de nem a Starlink az egyetlen hasonló szolgáltatást tervező vállalat: az Amazon a Project Kuiperrel több mint 3200 műholddal tervez, a kanadai Telesat közel 300-at küldene az űrbe, az EU is tervez egy mega-műholdrendszert és már Kína is bejelentette saját szolgáltatását, a brit OneWebről nem is beszélve. Utóbbi már 288 műholdat lőtt az űrbe, vállalkozások mellett tengerészek és a kormány a célcsoportja. A British Telecommal szerződve azonban az sem kizárt, hogy lakossági szolgáltatást is indít – a kieső területeken élők hamarosan világszerte műholdas internet révén válhatnak a világháló felhasználóivá.
A jövő kihívásai
Mindennek persze ára is van. A StarLink bétatesztelőinek 500 font, azaz több mint 200 ezer forint a vevőtányér megvásárlása, továbbá 89 fontot, nagyságrendileg 36 ezer forintot kell havonta fizetniük a szolgáltatásért. Az árak természetesen csökkenni fognak, a rendszer pedig már most egyszerű Woodward szerint. Ő konyhája tetejére tette a vevőegységet, a beállítás pedig percek alatt készen volt. 150-200 Mbps letöltési és 10-20 Mbps feltöltési sebességgel átlagosan úgy érzi, a szolgáltatás jó, a kiesések ellenére is. A StarLink a letöltési sebesség duplázását tervezi Elon Musk februári twitje szerint, de sok faktortól függ majd, hogyan működik a szolgáltatás. A gyorsaságra hathat az is, hányan használják még a StarLink hálózatát közelünkben:
ahogy terjed, úgy lassulhat is a szolgáltatás.
Ráadásul a szakértők aggódnak amiatt is, hogy a műholdrendszerek zavarhatják majd egymást, és vannak, akik az alacsonyan keringő műholdak ütközésétől is tartanak.
"Már most látunk számtalan, a Starlinket érintő kis híján elhibázott pályára állást" – mondja Hugh Lewis professzor a Southamptoni Egyetemről, aki szerint a sok műholdkonstelláció közötti ütközések megállítása hamarosan meghaladhatja azt, amit az emberek vagy egyszerű algoritmusok biztonságosan kezelni tudnak, fejlettebb technológiai megoldásokra lehet szükség az űreszközök biztonságának megőrzéséhez.