A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az árstabilitás, a másodkörös inflációs hatások megerősítése, az inflációs kilátások horgonyzása érdekében emelte 30 bázisponttal 1,5 százalékra az alapkamatot, illetve emelte a kamatfolyosót szintén 30 bázisponttal, így az 0,55 százalék és 2,45 százalék közötti lett.
Ennek hátterét, a Magyar Nemzeti Bank további döntéseit, továbbá a jegybank inflációs várakozásait Virág Barnabás alelnök ismertette kedden kora délután.
Elhangzott: az egyhetes betét kamatát a heti tendereken határozza meg az MNB, a Monetáris Tanács véleménye szerint annak emelése indokolt az alapkamat szintjére.
Óvatosan leépítik az állampapír-vásárlási programot
Megkezdik a jegybank állampapír-vásárlási programjának óvatos és fokozatos kivezetését. Az első lépés az, hogy a heti vásárolt 60 milliárd forintos mennyiség 50 milliárdra mérséklődik a következő időszakban.
Fontos, hogy a Monetáris Tanács nem jelölt ki a teljes állományra vonatkozó felülvizsgálati felső korlátot, hanem "csak" a heti vásárlás összegét csökkentette - hangsúlyozta Virág Barnabás.
Az MNB állampapír-vásárlási programja a bevezetése óta sikeresen támogatta az állampapírpiaci stabilitást, ennek megőrzése továbbra is kiemelt szempont marad, így a program kivezetése elnyújtott lesz - mondta az alelnök. Hozzátette még, hogy
e vásárlások szerkezetét a jegybank a továbbiakban is rugalmasan alakítja, vagyis ha a pénzpiaci stabilitás indokolttá teszi, akkor átmenetileg növelhetik a vásárolt mennyiséget.
A negyedévek végén dönt majd a Monetáris Tanács az eszközvásárlási program kivezetésének további lépéseiről, az aktuális, hazai és régiós folyamatok függvényében.
Emelés a növekedési kötvényprogramban
A hosszútávú fenntarthatóságot támogató programok tartósan az eszköztár részét képezik, ezért kedden
a Növekedési Kötvényprogram összegét megemelték 400 milliárd forinttal,
1550 milliárdos lett így a keretösszeg.
Idén még egy inflációs csúcs, jövőre csökkenés jöhet
Értékelve a reálgazdaság helyzetét, az MNB úgy látja, a magyar gazdaság sikeresen újraindult, a GDP a II. negyedévben 17,9 százalékkal növekedett, a gazdasági kibocsátás szintje így már a válság előtti.
A beérkezett, II. negyedéves adatok is azt mutatják, hogy a magyar gazdaságban erős helyreállási potenciál van, ezért várhatóan az európai élmezőnyben lesz a magyar talpraállás - értékelt Virág Barnabás. Az iparban például egészen gyors a helyreállás, a szolgáltatóipar pedig a leglassabbak között van, de utóbbi területen is a gazdasági aktivitás érdemi javulása következik be a III. negyedévben a várakozásaik szerint.
A beérkező inflációs adatokat értékelve Virág Barnabás emlékeztetett: a maginfláció csökkenése mögött döntően bázishatások vannak,
ezért ezt a csökkenést nem szabad túlértékelni, a következő hónapok adatai fognak egyértelmű képet festeni a középtávú inflációs kilátások tekintetében.
Az iparcikkek árai esetében látható az a tendencia, hogy a globális, nemzetközi árupiacokon megfigyelhető nyersanyagnövekedés a fogyasztói árakban is megjelent, nemcsak itthon, hanem világszerte is, ugyanakkor a szolgáltatószektor árazásában a júliusi hónap már hem hozott a korábbiaktól eltérő árazást (megállt az áremelkedés), ezért az újranyitás utáni inflációs hullám a szolgátatószektorban már véget ért.
"Az első inflációs csúcson túl vagyunk, de
idén október-novemberben újabb, akár 5 százalék fölötti inflációs csúcs jöhet a tavalyi bázisokat figyelembe véve. Jövő év első negyedévében kerülhet vissza a toleranciasávba az infláció"
- vázolta a jegybank várakozásait az alelnök.
Közölte, a következő hónapok adatai fognak majd arról képet festeni, milyen tendenciák várhatók középtávon az inflációt illetően.