A háztartások bruttó pénzügyi vagyona 2021 közepén 69 715 milliárd forint volt, a (kötelezettségekkel csökkentett) nettó pénzügyi vagyon pedig 57 369 milliárd forintra rúgott – idézi a Portfolio a jegybanki számokat.
Egy év alatt 9,8 százalékkal, fél év alatt 4,3 százalékkal bővült a pénzügyi vagyon, ami nem hangozna rosszul, csakhogy időközben megugrott az infláció (az első félévben közel 4,3 százalék) volt, így
reálértéken stagnált az év első 6 hónapjában a háztartások bruttó pénzügyi vagyona
– teszi hozzá a lap.
Ami a tranzakciókat illeti, a legtöbb friss pénz ezúttal is a folyószámla-betétekre és az állampapírokba áramlott: 100 új forintból 27 ment előbbibe, 23 utóbbiba. Historikus összevetésben azonban a befektetési jegyek és a tőzsdei részvények is jól teljesítettek, csakúgy, mint az életbiztosítások, sőt még a nyugdíjpénztárak is viszonylag erős tőkebeáramláson vannak túl.
A lakosság jelenleg is állampapírban, majd folyószámlán tartja a legtöbb pénzt,
ezek után a készpénz és a befektetési jegy következik. A háztartások kezében lévő állampapírok állománya az előző pénzügyi válság eleji szinthez (2008 végéhez) képest már tízszeresére nőtt.
Az infláció azonban egyre inkább kikényszeríti a lakosságból, hogy a negatív (lásd: betétek) vagy nagyon alacsony (lásd egyre inkább: állampapírok) reálhozamú megtakarítások felől a magasabb kockázatúak felé kacsingasson. A részvények és a befektetési jegyek népszerűségének növekedése várható ettől, aminek a kezdeti jelei már most láthatók a statisztikákon.