Az, hogy mikor éri meg igazán egy ingatlanbefektetés, számos tényezőn múlik. Ha szigorúan a számok oldaláról vizsgáljuk a kérdést, akkor a két legfontosabb mutató az ingatlan ára és az ingatlan bérbeadásából realizálható bérleti díj. A két értékből kalkulálható bérleti hozam mellé pedig adódik a jóval kiszámíthatatlanabb értéknövekedés. Bár az idei ingatlanárakra vonatkozó statisztikák még nem állnak rendelkezésre, a tranzakciók száma ismét emelkedik, ami jellemzően árdrágító hatású. Ezzel párhuzamosan a bérleti díjak zuhanása már megállt, és a KSH, valamint az Ingatlan.com közös adatai alapján ismét emelkedni kezdett. Igaz, hogy a csúcsnak számító 2020. januárhoz képest 2021 áprilisában országosan még közel 10 (Budapesten 15) százalékkal alacsonyabb áron lehetett lakást bérelni, de a statisztika egyértelmű növekedést mutat.
„A jelenlegi általános fellendülés ellenére egyelőre nem valószínű, hogy a bérleti díjak az ingatlanáraknál nagyobb mértékben fognak növekedni, illetve hogy elérik a korábban Európa-szerte jövedelemarányosan rekordközelinek számító szintjüket, ezért az elérhető bérleti hozamok emelkedésére nem számíthatunk.
Célszerű a megtérülési számításba a bérleti hozam mellett az ingatlan árának hosszú távú emelkedéséből származó értéknövekedési potenciállal is kalkulálni”
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Értéknövekedés szempontjából különleges helyet foglalnak el a rozsdaövezetek, hiszen itt gyakorlatilag a semmiből jönnek létre új lakóterületek – olvasható az OTP Ingatlanpont közleményében. Amellett, hogy az itt megvalósuló beruházások önmagukban is hatalmas értéknövekedési potenciállal rendelkeznek, az infrastruktúra fejlesztésével, a volt ipari területek megtisztulásával, a közlekedési lehetőségek fejlődésével, a rozsdaövezetekkel szomszédos területek is nyerhetnek az ilyen beruházásokon.
A rozsdaövezetekben jelenleg ezrével épülő lakások esetében (de általában az újlakás-piacon) célszerű korán, akár a tervasztalról ingatlant vásárolni. Így kihasználhatjuk, hogy a beruházás kezdetén a befektetők is értékelik a beléjük vetett bizalmat és a kedvezményeknek köszönhetően
négyzetméterenként akár több százezer forinttal kedvezőbb árat lehet elérni,
mint ha az átadás közeli időben vesszük meg. Az új építésű lakások folyamatosan emelkedő árai sokakat visszariaszthatnak a vásárlástól, azonban a jelenleg elérhető állami támogatásokkal az ingatlan vételára jelentősen csökkenthető, és érdemes figyelembe venni azt is, hogy nincs olyan tényező, ami belátható időn belül az újlakás-árak csökkenését indokolná.
Befektetési célú vásárlás esetén a vételár mellett az is fontos szempont, hogy könnyen realizálni lehessen a bérleti hozamot, azaz a lakást egyszerűen ki lehessen adni.
Nem mindegy, hogy hol van az ingatlan
Természetesen az is befektetésnek tekinthető, ha saját részre vásárolunk ingatlant annak tudatában, hogy pár év bentlakás után magasabb áron tudjuk azt értékesíteni, de a klasszikus modellt követve érdemes az ingatlan lokációját abból a szempontból is megvizsgálni, hogy az egy jövőbeli bérlő számára is csábító legyen.
Az ingatlanpiac sajátossága, hogy – az elmúlt szűk három évtized tapasztalatai szerint – hosszú időtávon, de ciklikusan váltakoznak a lakók és bérlők lakásválasztási preferenciái. Ez a folyamat most is megfigyelhető, hiszen a belvárosi ingatlanok bő évtizedes mindenhatósága után most éppen újra az agglomerációk és kertvárosok élik reneszánszukat – hívják föl a figyelmet.
„Az, hogy meddig tart még a kiköltözési hullám, illetve mikor tér vissza a belváros fénye, most még nem látható, ezért jelenleg befektetési szempontból azok az ingatlanok rendelkezhetnek igazán nagy értéknövekedési potenciállal, amelyek egyszerre felelnek meg a hibrid munkarenddel együtt járó hibrid élet elvárásainak” – tette hozzá az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Ezeket a szempontokat leginkább azok a lokációk fedhetik le, amelyek
jó infrastruktúrával rendelkeznek, közel vannak a munkahelyhez, ezért nem teszik szükségessé az ingázást, de a forgalomtól mégis távolabb, zöld övezetben helyezkednek el.
Ilyen területek például a XI. kerületben Kelenföld és Szentimreváros bizonyos részei, Zuglóban az Örs vezér tere környékének kertvárosias része, vagy a IV., VIII. (Tisztviselőtelep) és XIII. kerületek csendesebb, kisvárosias utcái. Ugyanígy aduásznak számítanak gyakorlatilag minden lakáspiaci ciklusban a szűken vett Bel-Buda kistársasházas mellékutcái, ahol összességében is kicsi a kínálat, pláne az újépítésű ingatlanok száma nagyon korlátozott.
Noha a garzonlakások keresettségét sem csökkentette látványosan a home office, mégis célszerű úgy megválasztani az ingatlant, hogy az jobban ki tudja szolgálni a potenciális bérlők megváltozott életkörülményeit, legyen lehetőség egy különálló dolgozószoba vagy -sarok kialakítására és rendelkezzen tárolási lehetőséggel is.
A városi lét mellett a látványos értéknövekedés és a koronavírus-járvány következtében feltételezhetően átalakuló utazási szokások miatt
megfontolandó a turisztikai célból kiadható ingatlanok vásárlása is.
A hagyományos vízparti (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó) lokációk mellett felértékelődhetnek azok az ingatlanok is, amiket korábban kihasználatlanságuk miatt értékesített volna tulajdonosuk, de a belföldi utazás elterjedésével kiadásuk most rentábilissá válhat.
„Nem az ár, hanem a jövőbeli értéknövekedési potenciál kell, hogy döntő szempont legyen a befektetési célú ingatlanválasztásnál.
Hiába olcsó egy adott lakás, ha nem vonzó a környezete és fejlődés sem várható, illetve ugyanebbe a kategóriába tartoznak azok az ingatlanok is, amelyekből bőséges és nagyon homogén a kínálat a piacon (pl. a kétszobás típus panellakások). Ezek ára lehet kedvező, de értékük az egyedi lakásokénál valószínűleg kisebb mértékben fog növekedni és kevésbé bizonyulnak értékállónak, amennyiben negatív előjelű piaci folyamatok indulnak el” – zárta gondolatait Valkó Dávid.