Madár István elmondása alapján az egész világon a legnagyobb gazdasági kockázatot jelen pillanatban az infláció jelenti, „legalábbis a legtöbb közgazdász így gondolja”. A makrogazdasági elemző megjegyezte, meglepőek lehetnek az ilyen típusú aggodalmak, hiszen az elmúlt másfél–két évtizedben a világ inflációtól mentes környezetben fejlődött, amihez szép lassan Magyarország is csatlakozott.
Az egyik legfontosabb magyarázat, tette hozzá a Portfolio munkatársa, a nyersanyagárak emelkedésében keresendő, ugyanis
a koronavírus-válság után a kereslet és a kínálat nem egyforma tempóban áll helyre, ráadásul ez nemcsak egy-egy termékre igaz, hanem a piacok között is óriási eltérések vannak,
például az autóiparban növekvő igényekkel nem tudnak lépést tartani a beszállítók. Éppen ezért nagyon sok területen látványos áremelkedési folyamatok indultak el, „és bár ezen termékeket jellemzően nem Magyarországon gyártják, mégis az a helyzet, hogy természetesen az import termékeken keresztül begyűrűznek.” Ráadásul az egész szállítmányozási piacon is drasztikus drágulás figyelhető meg.
Madár István még a májusi adat megismerése előtt azt mondta: ez elsősorban még nem az alapanyagárakra reflektál. Inkább azt tükrözi majd, hogy a tavalyi év hasonló időszakában következett be a koronavírus-válság kirobbanása, és az ezzel kapcsolatos leállások, amihez látványos áresés párosult, így alacsony a viszonyítási alap, és ezért van a mostani a nagy inflációs mutató – fogalmazott a Portfolio munkatársa. A májusiinflációs adat 5,1 százalék lett.
Ugyanakkor az év második felére mindenki úgy fogalmaz, hogy elsősorban a problémát a nyersanyagár-emelkedések, illetve néhány egyéb gazdaságpolitikai intézkedés okozhatja, és ezek összességében egy inflatórikus (pénzrontó, inflációt gerjesztő – szerk. megj.) környezetet alakíthatnak ki a világban, és így Magyarországon is. Ehhez kapcsolódóan a jegybank is beavatkozni készül, és hosszú idő után először szánhatja el magát kamatemelésre.
A veszély mértékét illetően Madár István úgy fogalmazott, hogy
a kétszámjegyű inflációhoz azért nagyon sok olyan váratlan eseménynek kell bekövetkeznie, amivel egyelőre senki sem kalkulál.
„Ugyan az év eleje óta mért több tízszázalékos áremelkedések valóban ijesztőek, és a hatásukat teljesen nem is lehet megúszni, de azért az a tapasztalat, hogy ezek csak a költségeknek egy részét teszik ki egy-egy fogyasztói termékben, miközben a többi költség – energia-, megmunkálás- vagy a munkaerő ára – nem feltétlen emelkedik hasonló mértékben. Persze lesznek olyan termékek, amelyekne alacsonyabb a hozzáadott értéke, esetleg a feldolgozottsági szintje, így ezek esetében a nyersanyag ára „korlátozásmentesen” csapódik majd le a fogyasztói árakban, de a legtöbb helyen ennek a tompított hatásával kell számolni – magyarázta.
Összességében tehát Magyarország inflációs pályája a szakembere véleménye szerint úgy alakulhat, hogy a tavalyi év sokkja miatti májusi 5 százalék fölötti szint ereszkedni fog, ennek üteme azonban nem igazán lesz gyors. Így várhatóan 4 százalék fölött marad az inflációs ütem, ami egyrészt messze túlszárnyalja az MNB 3 százalékos szintjét, másrészt régóta nem volt tapasztalható tartósan.