A magyar nyelv nem csupán a kultúrpolitika ügye, különleges erőforrásként tekinthet rá a gazdaságpolitika is - írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a növekedés.hu oldalon megjelent elemzésében.
Matolcsy György szerint a nyelvben rejlő értékek új kezdeményezésekre ösztönözhetnek, ha azokat egy hasonlóan gazdag, állandó mozgásban lévő, innovatív gazdaságpolitika segít kibontakoztatni. Mindezt azért is szükségesnek tartja, mert a magyarok értékrendjéhez - mint írta - hozzátartozik a verseny, megbecsülik a munkát, a tudást, és fontosnak tartják a vállalkozás lehetőségét.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
a rendszerváltáshoz fűzött remények nem teljesültek, a magyar értékek döntő többségét a baloldali kormányok figyelmen kívül hagyták.
A kétezres években a külső eladósodás felborította az egyensúlyt, az egyéni gyarapodást leállították a kormányzati megszorítások, az egyéni szabadságot korlátozta a magas munkanélküliség. Mindez ellentétes volt a fejlődés iránti vágyakkal, az igazságérzettel, a méltányossággal - tette hozzá.
Matolcsy György 2010 óta lát kedvező változásokat, és úgy véli, hogy a jegybanki pénzpolitika akkori fordulata kedvezett a vállalkozásoknak, míg
az "egyensúly és növekedés gazdaságpolitikai képlete" megfelel a magyarok értékrendjének.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy csak elemeiben létezik, de egységes stratégiaként továbbra is várat magára a hosszútávú magyar versenyképességi program, a felsőoktatás teljes megújítása csak most kezdődött el igazán, a járvány pedig nem csak az egészségügy erőfeszítéseit tette láthatóvá, de hiányosságokat is felszínre hozott.
A jegybank elnöke sürgette
- a versenyképes innovációs környezet kialakítását,
- a közlekedési infrastruktúra teljes megújítását,
- az átfogó tehetségfeltáró program bevezetését,
- a külföldre irányuló magyar befektetések hatékonyabb támogatását, valamint
- az állam digitális átállását.
A népességi fordulathoz már közelebb került az ország, de még mindig csak a lehetséges eszközök felét használja - olvasható az elemzésben.