A hitelmoratóriummal kapcsolatos vitában nem tudja a kormány a bankok álláspontját támogatni, azt a kormány mindenféleképpen a jelenlegi szabályok szerint fogja meghosszabbítani augusztus 31-ig – mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Korábban már kiszivárgott, hogy a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség egyeztetésén megállapodás született, és két hónappal meghosszabbodik a törlesztési moratórium, de utána ezt az érintett felek cáfolták.
Most viszont a miniszter arról is beszélt, hogy augusztus vége után is szeretné a kormány, ha lenne olyan, hosszabb átmeneti időszak, amíg mindenki, aki a moratóriumban kíván maradni, benne maradhasson. Gulyás Gergely hangsúlyozta: tárgyalnak még az MNB-vel és a Magyar Bankszövetséggel is, tudják, ez
nagy áldozatot kíván a bankszektortól, amely nem is akarta ezt meghozni,
ennek ellenére azt látják, hogy a jelenlegi helyzetben feltétlenül szükség van rá a gazdaság sikeres újraindításához, a magánszemélyek, a családok, vállalkozások jó pénzügyi helyzetéhez.
"Nem vitás, hogy érdemi segítséget jelent azoknál, akiknek nehézséget okozna a visszaállás a törlesztőrészetek azonnali, újbóli fizetésére - fogalmazott, és azt is mondta, hogy a moratóriumot tovább tartanák fenn, mint a rendkívüli jogrendet. Egy kérdésre a miniszter azt válaszolta, arra számítanak, hogy a törleszteni tudók egyébként sem akarják majd igénybe venni ezt a kedvezményt szeptembertől, ugyanakkor a kabinet lehetővé akarja tenni, hogy akinek továbbra is szüksége van a moratóriumra, az élhessen vele.
A múlt héten a Portfolio írta meg először, hogy meghosszabbodik a hitelmoratórium, a portálnak arról is volt információja, hogy szeptembertől is él a kedvezmény, csak már nem lesz automatikus: csak annak jár a törlesztési haladék, aki kifejezetten kéri a bankjánál.
A hírek szerint erre a lehetőségre augusztus 31-ig lehet jelentkezni és jövő év június 30-án ér majd véget.
A moratórium eredetileg már december 31-én véget ért volna, a kormány azonban idén június 30-ig meghosszabbította, és a részvétel mindig az ügyfél döntésétől függ, tehát nem kötelező, de rendelkezés hiányában automatikusan a moratórium hatálya alá kerül.
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a móratórium folytatásának esélyeiről, és akkor azt mondta, "nincs gazdasági indoka annak, hogy fenntartsuk ezt a fajta moratóriumot, hogy mindenki, aki jelenleg moratóriumban van, abban is marad még a következő hónapokra, vagy akár fél évre. Másrészt a bankszektornak is jelentős károkat okozna ez, hiszen minél hosszabb egy moratórium, annál több tartalékolási igénnyel jelentkezik az auditor. Az ennek következtében csökkenő banki tőkék kisebb aktivitást tennének lehetővé, pedig ez az aktivitás feltétlenül fontos a gazdaság újraindítása szempontjából."
A moratórium minden olyan üzletszerűen kötött kölcsönszerződésre, így többek között lakossági és vállalati hitelre, illetve lízingszerződésre vonatkozik, amelyet 2020. március 19-én 0 óráig folyósítottak. A moratórium időszakában sem a tőketartozást, sem a kamatot, sem egyéb költséget nem kell fizetni.
A bankok elkülönítve tartják nyilván a be nem fizetett kamatokat, ezekre azonban nem számolhatnak el plusz kamatot,. A moratórium lejárta után az ügyfeleknek a fennmaradó futamidőre egyenletesen elosztva kell törleszteniük a halasztott kamatfizetés összegét. A moratórium miatt nem növekedhet a törlesztőrészlet: ehelyett a hitel futamideje hosszabbodik meg úgy, hogy a szerződés szerinti törlesztőrészletbe a halasztott kamatfizetés is beleférjen – ennek értelmében tovább nyúlik a hitelek teljes futamideje, mint ameddig a törlesztési moratórium tart.