A jegybank márciusi Inflációs jelentésében hangsúlyozta: a tavaszi gyors inflációt átmeneti tényezők okozzák, amelyek elmúltával a drágulás üteme visszatér a toleranciasávba, így nincs szükség monetáris politikai beavatkozásra. Az MNB ugyanakkor leszögezte, hogy ha az átmeneti fogyasztói áremelkedés tovagyűrűző hatásúnak bizonyul, készek beavatkozni az árstabilitás fenntartása érdekében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden teszi közzé a tényadatot - emlékeztet összeállításában a Világgazdaság, amely elemzőket kérdezett az infláció várható alakulásáról.
A piaci szolgáltatások áremelkedése májustól indul be igazán,
amikor a gazdaság nyitásával párhuzamosan rázúdul a kereslet a turisztikai és vendéglátóipari szektorra – mondta a lapnak Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője. Az elektronikai alkatrészek hiánya erősíthette az árnyomást, azonban a stabilizálódó forint összességében hűthette az inflációt – tette hozzá a szakértő.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője rámutatott: a májusi adat izgalmas lesz, mivel kiderül, hogy a gazdaság újranyitása után milyen árszínvonal alakul ki a korlátozások miatt bezárni kényszerült vállalkozásoknál.
Meglepetést okozhat az élelmiszerek inflációja
– figyelmeztet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Májusban várhatóan 5 százalék közelében tetőzik a fogyasztói árindex az idén. Az elemző hangsúlyozta: az agrárárak két számjegyű emelkedése egy-két hónap alatt, az ipari termelői árak 10 százalék közeli drágulása fél év alatt épülhet be az inflációba, emiatt várhatóan 4–5 százalék között alakul a fogyasztói árindex az év további részében.