Ha a háztartási gépek kerülnek szóba, akkor érdemes visszamenni a mindennapokat teljesen felforgató járvány előtti évekbe, amikor a kiskereskedelmi forgalom növekedésében főszerepet kaptak az úgynevezett nem élelmiszerek, amelyek magukban foglalják a tartós fogyasztási cikkeket, például a mosógépeket, hűtőgépeket, mosogatógépeket. A nem élelmiszerek forgalma 2012-tól 2019-ig fokozatosan nőtt, 2016 után évente 7–10 százalékkal, míg a kiskereskedelem 5–6 százalékos növekedést tudott felmutatni, ezen belül a bútorok és műszaki cikkek forgalma is bővült. 2020-ban azonban a járvány miatt fordulat jött, a nem élelmiszerek forgalma 0,4 százalékkal esett vissza, ami stagnálást jelent.
Miből? Mennyi?
A hivatalos adatokból az is látszik, hogy Magyarországon a háztartások egyre jobban fel vannak szerelve. Ma már szinte minden háztartásban van hűtőgép és mosógép. A mikrohullámú sütők is közelítenek a 100 százalék felé, 2010-ben 100-ból 86 családnak volt, 2019-ben pedig már 91-nek. A mosogatógépek aránya bár jelentősen nőtt, még mindig alacsony, 10 százalékról 25 százalékra emelkedett, azaz minden negyedik háztartásban használták 2019-ben. A szárítógép vagy épp a légkondicionáló viszont még marginális aránnyal rendelkezik a magyar háztartásokban.
Tehát gépekből egyre jobban állnak a magyar háztartások, ám az is igaz, hogy a műszaki cikkek sok esetben régiek, ami azt jelenti, hogy nem a legenergiatakarékosabbak. Arról, hogy milyen idős gépek vannak a magyar háztartásokban az Applia Magyarország Egyesülés és a GfK Hungária közös felmérése ad választ: a magyarországi háztartásokban a háztartási nagygépek, a hűtőgépek, a fagyasztók, a mosógépek és az elektromos tűzhelyek
43 százaléka 8 évnél idősebb, ráadásul ezek a készülékek felelősek az összes fogyasztás háromnegyedéért.
Van még öreg gép bőven
A 2017-es adatok szerint például a mosógépek legnagyobb része, 29 százaléka 3–7 éves, több mint 9 százalékuk pedig 15–18 éves volt akkor. A hűtőgépek esetében 25 százalékos arányt képviselnek a 3–7 éves gépek. A 11–14 éves hűtők aránya 18 százalék fölött volt, a 15–18 éveseké pedig 14 százalékos volt. A lakosságnál lévő összes 8 évnél idősebb hűtőgép cseréjével 763 ezer tonna szén-dioxidot lehetne megtakarítani, míg a mosógépek esetében ez 368 ezer tonna.
2019-re sem változott sokat a helyzet: a legnagyobb részt, 43 százalékot a 8 évnél idősebb, de 11 évnél fiatalabb mosógépek teszik ki, a hűtők esetében ennek a „korosztálynak” az aránya már közel 58 százalék, a fagyasztóknál pedig 68 százalék.
Kalkuláljunk, mielőtt váltunk!
A termékek által okozott környezeti terhelés a gyártásból, a szállításból, a használathoz és a hulladékkezeléshez köthető terhelésből adódik össze. A Tudatos Vásárlók Egyesülete általános alapszabályként azt javasolja, hogy legyen az egy mosógép, hajszárító vagy egy farmernadrág, a megvásárolt termékeinket
- a lehető legtovább használjuk,
- rendszeres karbantartással és helyes használattal óvjuk állapotukat,
- javítással, alkatrészek cseréjével újítsuk fel őket.
Ez általában igaz, viszont az erőforrás-intenzív termékek, jellemzően ilyenek a háztartási kis- és nagygépek (amelyek használata elektromos áram, víz, tisztítószerek, stb. felhasználásával is jár) esetében némileg más a helyzet. Az ezek által okozott környezeti terhelés jelentős részét a használat, az áram-, víz, stb. fogyasztás adja.
A fenti kutatás szerint, ha Magyarországon az összes 8 évnél idősebb nagygépet (azaz a fentebb említett hűtőgépeket, fagyasztókat, mosógépeket, valamint a még idősebb társaikat) korszerűbb verziókra cserélnék, akkor
több mint 1,2 millió tonnával csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás.
Beszédes adat, hogy 2018-ban a háztartások adták a végső energiafogyasztás 26 százalékát az Európai Unióban, a számokból pedig jól látszik, hogy jelentősen lehet csökkenteni a károsanyagkibocsátást, és a felhasznált energia mennyiségét, ha valaki korszerű, hatékony gépeket választ.
Mikor jön el a környezetileg ideális pillanat a cserére?
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja néhány éve adott ki jelentést a termékek várható hasznos élettartamáról. A jelentés a fejlett gazdaságokra vonatkozik, és ugyan nem tér ki a hulladék újrahasznosításra, de enélkül is rendkívül hasznos segítség lehet ahhoz, hogy a lehető legkevesebb hulladékot termeljünk, miközben a lehető legtovább megőrizzük háztartási gépeink értékét. 7 intenzív használatban lévő háztartási termékcsoport – mosógépek, hűtőszekrények, tévék, mobiltelefonok, laptopok, ruhák és porszívók – életciklus-elemzését vizsgálva állapították meg az optimális lecserélési időpontot. Eszerint
a mosógépet minimum 10, a hűtőt viszont maximum 10 évig lenne érdemes használni.
Ha csak az energiafogyasztást nézzük, az időről időre meghirdetett, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által menedzselt állami háztartásigépcsere-programhoz készült energiakalkulátor figyelemre méltó adatokkal szolgál. Például egy 155–175 centis, 2001-ben gyártott kétajtós, fagyasztós hűtőgép fogyasztása évente 564 kWh, egy 2011-ben gyártott társáé 403 kWh, míg a 2021-ben megvásárolhatóak esetében ez már csak 206 kWh. Nagyon leegyszerűsítve, egy 20 évvel ezelőtti gép majdnem háromszor annyit fogyaszt, mint egy idén gyártott hűtőgép. Vagy legyen a fókuszban a porszívó: a Magyar Villamos Művek (MVM) energiafogyasztást bemutató hasznos energiakalkulátora megmutatja, mennyibe került egy–egy gép használata havi szinten. A porszívóknál például uniós szabályok miatt ma már maximum 900 wattosak kerülhetnek forgalomba, míg korábban 1200–2000 wattosak voltak a palettán. Ha valaki egy 1600 wattos porszívót használt heti egy órában, akkor ezért havonta 400 forintot fizet. Ha 900 wattos porszívóval történik mindez, akkor több mint 25 százalékkal 300 forint alá került a porszívószámla.
Mindegy csak új legyen?
A fentiek alapján tehát látszik, hogy akik kifejezetten régi gépet használnak és belefér a keretükbe, érdemes energiatakarékosabbra, korszerűbbre cserélni a meglévőket. A gépek cseréjét segítheti, hogy 2020 decemberében bővült az állami lakásprogram: januártól elérhető az otthonfelújítási támogatás. Ennek keretében maximum 3 millió forintos állami segítséggel számolhatnak azok a gyermeket nevelő családok, akik az otthonukat újítanák fel. Ráadásul a támogatást számos felújítási és korszerűsítési munkára igénybe lehet venni, többek között beépített háztartási gépekre is. Így idén jelentősen nőhet azok száma, akik lecserélnék a háztartási gépek egy részét.
Egy–egy háztartási gép cseréje azonban komoly beruházás, hiszen a hűtőgépeknél vagy a mosógépeknél a legalacsonyabb ár is több 10 ezer forint, a legdrágábbakért pedig akár több 100 ezer forintot vagy akár milliós összeget is kérhetnek. Ugyanúgy, ahogy a többi nagyobb kiadást, például a lakás- vagy autóvásárlást is a tudatos háztartások megtervezik, érdemes ugyanezt megtenni a háztartási gépek esetében is, hiszen
számos tényezőt kell megvizsgálni, hogy az új szerzemény megfelelő legyen.
Például egy hűtőgép esetén meg kell nézni, hogy pontosan hova kerül majd, mekkora hely van neki, merre nyílik majd az ajtó, van-e konnektor a közelben, van-e a hűtő mögött hely a szellőzéshez, kényelmesen be lehet-e pakolni. Persze nem csak a hűtőgépeknél, hanem a többi háztartási gépnél is figyelembe kell venni a méreteket, hányan élnek a családban, valamint azt is, hogy mondjuk hetente hányszor lesz használatban az adott gép. Ha ezek megvannak, akkor lehet megnézni a családi büdzsét, hogy mekkora összeg mehet a készülék beszerzésére. Az adott méret és árkategóriába tartozó gépeknél érdemes megnézni a zajszintet és a fogyasztást (például víz- és energiaigényt). Ebben segíthetnek a Tudatos Vásárlók Egyesülete és nemzetközi partnerei által készített nagyszabású tesztek, amelyek bemutatják, hogy az adott gépek közül a különböző árkategóriájú készülékek mennyire megbízhatóak, mennyit fogyasztanak.
Fontos információkat adnak a címkék is
Bár az új gépekkel rengeteg energiát lehet megtakarítani, nem minden új háztartási gép egyforma, és jelentős különbségek vannak az egyes modellek között is. Az új gépek közötti választást segítik az idén megújult energiacímkék is:
márciustól ugyanis, sok mindennapos háztartási gép új energiafogyasztási címkét kapott.
A változtatás célja, hogy a vásárlók könnyebben el tudjanak igazodni a címkék útvesztőkében. Márciustól eltűnnek a címkékről az eddigi „+” jelek, és maradnak a sima betűk. A jelölések szerint az „A” kategóriába tartozó gépek a legenergiatakarékosabbak, míg a „G” osztályosok a legrosszabbak.
Azonban fontos azt is tudni, hogy nem muszáj „A”-s gépeket keresni ahhoz, hogy takarékos verziókat találjunk. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy tavasztól lesznek a boltokban „A” gépek. Az új szabályozás bevezetésével a korábbi fogyasztási limiteket is módosította az Európai Unió, tehát egy „B” vagy „C” jelölésű gép még nem zabálja az energiát. Az új szabályozás miatt egy korábban A+++-os hűtő az új rendszerben akár átkerülhet B vagy C kategóriába.
Az új címkék pedig még több információt is elárulnak a vásárlóknak, amelyekre szintén érdemes figyelni. A mosógépeknél a vízfogyasztás, a kimosható ruhák tömege mellett azt is megmondják, mennyire zajos az adott készülék. A hűtőknél az űrtartalom, a tévéknél az átmérő is szerepelni fog a címkéken.