A régiós országok közül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a fizetések 2020-ban. A bérfelzárkózás folytatásához további adócsökkentésekre lehet szükség – írja a vg.hu.
A nettó keresetek vásárlóerő-paritásán érzékelhető leginkább a magyar bérek lemaradása a visegrádi országokhoz képest, a bruttó átlagfizetések többé-kevésbé már azonosak a régióban – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a hazai bérfelzárkózás aktuális helyzetéről. A visegrádi országok statisztikai hivatalainak adatai szerint 2020-ban is a cseh bruttó átlagbér a legmagasabb a térségben:
- Csehországban 35 ezer 610 korona, azaz 498 ezer forint,
- Lengyelországban 413 ezer forintnak,
- Szlovákiában 407 ezer forintnak megfelelő összeg,
- Magyarországon 403 ezer forint
volt a tavalyi bruttó átlagkereset.
A magyar 9,8 százalékkal volt magasabb a 2019-es adatnál.
Tavaly zsinórban nyolcadik egymást követő éve nőttek a fizetések, 2010 óta a bruttó átlagkereset 72 százalékkal, a reálbérek pedig mintegy 50 százalékkal emelkedtek.
Hasonlóan robusztus növekedést produkáltak a romániai fizetések is az elmúlt időszakban, ám a magyarországi bérek továbbra is meghaladják Románia mutatóit: Magyarországon decemberben 298 ezer forint volt a nettó bér, Romániában 3620 lej, azaz 271 ezer forint.
A szakszervezeti vezető rámutatott, hogy az adócsökkentés lehetne az egyik irány, amellyel tovább nőhetne a fizetések vásárlóereje. A 2016-os bérmegállapodásnak köszönhetően évről évre csökken a szociális hozzájárulási adó, amely az idén már 15,5 százalék. Ennek ellenére továbbra is Magyarországon a legmagasabb az adóék, ezért is lenne indokolt a közterhek mérséklése. Palkovics úgy látja, a kormány a szociális hozzájárulási adót vagy a személyi jövedelemadót csökkenthetné.