Az Eurostat március elején frissítette a tagállamok 2019-es költségvetési adatait, ebből pedig az derül ki, az EU 27-ek átlagosan a GDP 5,8 százalékát költik a bürokráciára – hivatalosan fogalmazva – az általános közösségi szolgáltatásokra, ez ugyanakkor idehaza 8,2 százalék volt. Hasonlóan magas számot – 7,9 százalékot költött – Finnország, míg Ausztria 5,7 százalékot, a V4 országokban pedig a bruttó hazai termék 4-5 százalékát költi az állam önmagára. A közösségi szolgáltatásokban nincs benne a rendvédelem és a honvédelem sem, az utóbbiban a GDP 1 százalékával kicsit elmaradtunk az uniós átlagtól (1,3), de a rendvédelemre költött 2,1 százalék sem rugaszkodik el az átlagtól – írja a Népszava.
A magyar állam messze átlagon felül költ a gazdaság támogatására, hisz míg az Európai Unióban ez a GDP 4,3 százaléka, addig idehaza 7,3 százalék jutott erre a célra. Az eredmény annyira nem is meglepő, hisz a kormány látva a gazdasági növekedést, már az elmúlt években folyamatosan növelte ilyen irányú kiadásait, s erre tett rá több lapáttal az új típusú koronavírusjárvány „válságkezelése”, hisz tavaly több százmilliárd forintot fordított a versenyszféra beruházásainak támogatására, jegyzi meg a lap, hozzátéve, hogy a drága állam működésének, illetve az gazdaság erőteljes támogatásának költségeit valahonnan le kell faragni. A lap szerint így az átlagnál jóval kevesebb jut a környezetvédelemre, szociális kiadásokra és egészségügyre – legalábbis a a 2019-es költségvetési adatok szerint.