Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a lakásárak Magyarországon, bár tavaly a koronavírus-járvány hatására megtorpanás, enyhe visszaesés volt tapasztalható. Összességében azonban 2014 eleje óta a lakóingatlanok értéke nominálisan 146 százalékkal, míg reálértelemben több mint 121 százalékkal növekedett 2020-ra, és jóval meghaladta a 2008-as válság előtt árszintet. A jövedelmek is emelkedtek, de kisebb mértékben: a bruttó átlagkereset 2014-ről 2020 harmadik negyedévére mintegy 66 százalékkal nőtt. A Takarék Index elemzői legfrissebb kutatásukban azt elemezték, miként alakult a lakások megfizethetősége a jövedelmek és a lakásárak változása alapján.
2008-hoz képest könnyebb, 2014-hez viszonyítva nehezebb
Az elemzők vizsgálata szerint a 2008-as és a 2020-as lakásmegfizethetőséget (hány havi átlagjövedelemből lehet megfizetni egy átlagos lakás egy négyzetméterét) járási szinten összehasonlítva látható, hogy alig van olyan járás, ahol a vásárlók helyzete romlott volna 2020-ra 2008-hoz képest, azaz általában egy négyzetméternyi lakásért kevesebbet kellett dolgozniuk 2020-ban, mint a 2008-as válság előtt. A főváros nagy részén, és néhány térségben, a Fonyódi, Pannonhalmi, a Balatonfüredi és a Soproni járásban, Szentgotthárd és környékén, Kapuvár és környékén kellett többet dolgozni egy lakásért mint 2008-ban. Ha viszont a 2014-es adatokat hasonlítjuk össze a 2020-assal, akkor
szinte minden járásban jobban drágultak a lakásárak, mint amennyivel nőttek a jövedelmek.
A Takarék Index elemzői szerint ugyanakkor a megfizethetőség romlása – elsősorban a városokban – nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi szinten jellemző trend.
A megfizethetőség változása (az egy négyzetméternyi lakásért fizetendő havi jövedelem abszolút értékű változása) 2008 és 2020, illetve 2014 és 2020 között (Forrás: Takarék Index).
Széles spektrumon mozog a négyzetméterár
Lakáshoz jutni 2019-ben és 2020-ban megyei szinten a legnehezebb Budapesten, valamint Somogy, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében volt. Ezeken a helyszíneken legalább másfél havi nettó átlagjövedelmet kellett kifizetni egy otthon egy négyzetméterének megvételéhez. Ami azt is jelenti, hogy egy 60 négyzetméteres lakás megszerzéséhez
legalább 7 és fél évnyi jövedelemre volt szükség, Budapesten pedig a 10-11 évinél is többre.
A legkedvezőbb helyzetben a megfizethetőség alapján a Nógrád, Heves, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében élők voltak, ahol a lakás egy négyzetméteréért kevesebb mint egy havi nettó jövedelmet kellett adni, így egy 60 négyzetméteres lakást akár kevesebb mint ötévnyi jövedelemből is meg lehetett venni.
A különbség jelentős, Budapesten több mint négy és félszer annyi jövedelmet kell félretenni a lakásvásárláshoz, mint Nógrádban, de Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron esetében is csaknem három és félszeres az eltérés.
Megfizethetőség (megyei, 2019) – hány évi átlagjövedelem egy 60 négyzetméteres lakás ára (Forrás: Takarék Index).
A főváros mellett a Balaton és fejlett ipari–szolgáltató központok állnak az élen
A Takarék Index elemzői járási szinten is megvizsgálták, hogy mennyire könnyű lakáshoz jutni az ország különböző pontjain. A 2019-es adatok alapján a legnehezebb lakást vásárolni Budapesten és környékén, a Balatonnál, Győr, Kecskemét, Debrecen, valamint Sopron, Mosonmagyaróvár és Szentgotthárd környékén, ez utóbbi helyszíneken vélhetően az osztrák határ közelsége erős szerepet játszhat a lakásárak magas szintjében, sokan az Ausztriában megkeresett jövedelmükből vásárolhatnak itt otthont. Lényegesen könnyebb helyzetben vannak a lakásvásárlás előtt állók Észak-Magyarország járásaiban, ahol nagyrészt kevesebb mint egyhavi jövedelemből megvásárolható egy négyzetméternyi lakás. Jellemző, hogy a nagyobb városok környéke megfizethetőségben rosszabbul teljesít, mint a kicsit távolabbi környék. Az eredmény nem meglepő, a jobb munkalehetőségekhez és szolgáltatásokhoz közelebb magasabbak a lakások árai, miközben a jövedelmek kiegyenlítettebbek, sokan éppen ezekben a nagyvárosokba járnak dolgozni a megyék más részeiről is.
Szektorálisan eltérő lehetőségek
A Takarék Index elemzői arra is kitértek, hogy milyen lehetőségei vannak a különböző szektorokban dolgozóknak az egyes megyékben. Ha valaki például a legmagasabb átlagos nettó bérű szektorban dolgozik, a legkönnyebben Nógrád (járműgyártás), Tolna (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás), Borsod-Abaúj-Zemplén (vegyianyag, termék gyártás), Heves (számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) és Jász-Nagykun-Szolnok (bányászat) megyében juthat lakóingatlanhoz, ahol a legjobban fizető gazdasági szektor alkalmazottai nagyjából félhavi bérükből képesek megvásárolni egy lakás egy négyzetméterét, vagyis egy 60 négyzetméteres otthonra körülbelül három évi jövedelmet vagy még annál is kevesebbet kell félretenniük.
Hiába dolgozik azonban valaki szintén a legjövedelmezőbb szektorban, lényegesen többet kell ennél félreraknia Budapesten és Pest megyében (villamosenergia-, gáz- és gőzellátás), Somogy (szállítás, raktározás) megyében, vagy Hajdú-Biharban (villamosenergia-, gáz- és gőzellátás), ahol mintegy egyhavi jövedelembe kerül egy négyzetméternyi lakás, ami azt jelenti, hogy egy 60 négyzetméteres otthon megszerzéséhez öt, vagy
Budapest esetében több mint hatévi bért kell megtakarítani, még úgy is, ha a lakásvásárló fizetése a top kategóriába tartozik.
Lényegesen más eredményt mutat a megfizethetőség a legtöbb embert foglalkoztató szektorok esetében. Ebben az esetben is Nógrádban (humánegészségügyi, szociális ellátás) a legkönnyebb lakáshoz jutni, a második azonban már Győr-Moson-Sopron (járműgyártás), a harmadik pedig Komárom-Esztergom (gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása). Mindhárom megyében kevesebb mint egyhavi bér egy tipikus lakás négyzetméterének ára. A legtovább Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében (humánegészségügyi, szociális ellátás) kell spórolniuk a legtöbb embert foglalkoztató szektorokban dolgozóknak. Budapest (közigazgatás) ezen összehasonlítás alapján csak a harmadik.
A Takarék Index elemzői kiemelten vizsgáltak néhány szektort, összehasonlítva, milyen lehetőségei vannak az ott dolgozóknak a lakáshoz jutás szempontjából az ország különböző pontjain. A járműgyártásban legkönnyebben a Nógrád megyében alkalmazottak tudnak megyéjükben a bérükből megfizetni egy lakást, míg a sort Budapest zárja. Ugyanez a helyzet a kereskedelemben. Az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók a legkönnyebben Nógrád megyében juthatnak lakáshoz, míg a legnehezebben Hajdú-Biharban.
A pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők számára a bérükből a legegyszerűbb a lakásvásárlás Békésben, míg a legnehezebb Pest megyében. Érdekesség, hogy bár Budapest magas lakásárai miatt általában a sor végén található a megfizethetőségi számokat illetően, a pénzügyi szektor magas bérei jól tudják ellensúlyozni az otthonok drágaságát, így ebben a szektorban a főváros megelőzi Komárom-Esztergom, Somogy, Vas és Pest megyet.
Az összesítésből az is kiderült, hogy a járműgyártásban és a pénzügyi szektorban dolgozók általánosságban könnyebb helyzetben vannak a lakásvásárlás során, mint a kereskedelemben vagy az egészségügyben, szociális ellátásban alkalmazottak.
Megyeszékhelyek: három-nyolc évnyi bér
A megyeszékhelyek esetében Kelet-Magyarországon a legkönnyebb lakáshoz jutni Salgótarjában lehet, ahol egy tipikus árszintű, vagyis a leggyakrabban vásárolt árkategóriába eső otthonért mindössze kevesebb, mint háromévnyi bért kell megspórolni, míg a legtovább Debrecenben és Kecskeméten kell gyűjteni. Nyugat-Magyarországon a legkedvezőbb a helyzet Kaposváron, itt több mint ötévnyi jövedelemre van szükség egy tipikus árszintű lakás megvásárlásához a 2019-es adatok alapján, a legtovább pedig a Veszprémben és Székesfehérváron lakásvásárlást tervezőknek kell félretenniük a bérüket. A vidéki helyzethez képest sokkal rosszabbnak tekinthető a fővárosiaké, itt kerülettől függően 7 és 17 év közötti jövedelemre van szükség egy tipikus otthon megvételéhez.
Megfizethetőség (2019*) – hány havi jövedelem egy lakás négyzetmétere (Forrás: Takarék Index).