Az elmúlt 100 év legnagyobb világjárványa a II. világháború óta nem látott válságba taszította a világot, a gazdaság krízis mellett nőtt a társadalmi bizonytalanság, és nőtt a mélyszegénységben élők száma – összegezte az online konferencián Áder János. A köztársasági elnök kiemelte: a járvány idején kevésbé tudatosodott az, hogy 2020-ban is folytatódott a Föld felmelegedése; a természeti katasztrófák 210 milliárd dollárt kárt okoztak tavaly, csaknem 60 milliárd dollárral többet, mint 2019-ben – sorolta.
De nem pusztán klímaproblémáról beszélhetünk,
fejtette ki, a világgazdaság elmúlt 70 éves működésének ugyanis számos olyan súlyos következménye van, mint a biodiverzitás hanyatlása, a fogyasztható vízkészletek csökkenése és termőtalajok minőségének romlása.
Mindez arra figyelmeztet, hogy újratervezésre van szükség – hangsúlyozta a köztársasági elnök. „Gazdasági működésünk alapvető, a fenntarthatóság szempontjait figyelembe vevő újragondolására kell törekednünk.
Nem szorongásra, nem jelszavakra, de nem is a teendők bagatelizálására van szükségünk.
Hanem tudományosan megalapozott, a valós tényekből kiinduló, a társadalmak teherbíró képességével számoló újratervezésre. Ahol a technológiaváltás, az együttműködési készség éppúgy kulcsfontosságú, mint a »dobd el« kultúráját támogató gazdasági modelltől a hulladékmentes működést megcélzó körforgásos gazdaságra történő átállás.”
A köztársasági elnök azt mondta, abban, hogy a kitűzött célokat elérjük, központi szerep jut az egyéni, a közösségi és a vállalati felelősség-vállalásnak. „Mi más lehet egy ilyen tanácskozás középpontjában, mint a felelősség vállalásának a kérdése.” Kérdésekkel igyekezett a konferencia részvevőit válaszok megfogalmazására biztatni:
- Hogyan alakítsuk át közgazdasági szemléletünket, hogy képesek legyünk mérlegre tenni, beszámítani a cégek működése során felhasznált, előállított vagy elpusztított valamennyi értéket.
- Miként lehetne felgyorsítani a zöld finanszírozás terjedését, ezzel is növelve a fenntarthatósági céljainkat szolgáló befektetéseinket?
- Rendelkezésre áll-e a tudás az egyetemekről most kikerülő menedzsereknél arra, hogy összeegyeztessék a részvényesi és a társadalmi elvárást?
- Mit kívánnak tenni az önök cégei annak érdekében, hogy Magyarország 2030-ra a 30 évvel ezelőtti kibocsátási szinthez képest legalább 55 százalékkal kisebb mutatóval rendelkezzen, és hogy 2050-re klímasemlegesen tudjunk működni?
Az államfő kitért arra is, hogy 90 százalék fölé kell emelni az újrahasznosítás arányát, a gazdasági növekedés káros mellékhatásaként jelentkező klímaváltozást pedig le kell nullázni, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor
a károkért társadalmi szinten az emberiség nagyon magas árat fog fizetni.
Menedzserek Országos Szövetsége által szervezett Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! Című egész napos digitális konferencián több mint 60 magas beosztású üzleti szereplő osztotta meg a környezettudatos stratégiákról felvetéseit.