A magyar GDP mintegy 28 százalékát teszi ki a Gazdaságvédelmi Akciótervben mozgósított összeg, amely a koronavírus-járvány hatásait hivatott enyhíteni és a pandémia utáni helyzetre való felkészülést kívánja segíteni. A többletkiadások és a költségvetési bevételek terhére nyújtott kedvezmények nem hagyják érintetlenül a költségvetés egészét sem. A mostani válság a 2008-asnál jobb állapotban érte a magyar gazdaságot, ennek köszönhető, hogy saját forrásból tudja a kormány biztosítani a válságkezelés fedezetét – jelentette ki Varga Mihály a tárca YouTube-oldalán közzétett tájékoztatójában.
Az eredmények között felsorolta, hogy
- az államháztartási hiánya, a maastrichti adósságráta a 2010-es 80 százalékos szintről 2019 végére 65,4 százalékra csökkent.
- Az állam külföld felé fennálló, a bruttó hazai termék (GDP) arányában mért adósságát a 2010-es 56 százalék fölötti értékről 2019 végére 34 százalék alá csökkentették.
- A teljes államadósságon belüli devizaarány a 2010 előtti 50 százalékról 22 százalékra szorították vissza, ez az arány 20 százalék alatt van a központi költségvetés tekintetében.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint Magyarországon
- a GDP 6,4 százalékkal csökken idén,
- a hiány a GDP 9 százaléka körül alakul,
- az államadósság szintje 80 százalékra emelkedik.
Megjegyezte, ez messze elmarad például Görögország 207, Olaszország 160, Portugália 135 vagy Franciaország 1116 százalékos arányától.
2021-ben a nettó finanszírozási igény várhatóan 3332 milliárd forint lesz. Ennek mintegy felét a forintkötvény piacról tervezi bevonni a kormány.
Ebben a körben a mostaninál gyakoribb és nagyobb volumenű csereaukciókat terveznek a futamidő növelésére, illetve új, 30 éves zöld forintkötvény-kibocsátás szerepel a tervekben. A lakossági állampapírok piaca jelenti a másik fő forrást, 2023-ra a 11 ezer milliárd forintos összértéket tervezik elérni. A 2021-es finanszírozási tervet kedvezőbb keretek mellett tudták összeállítani, amire lehetőséget adott a költségvetés jó teherviselő képessége, valamint az, hogy az adósságportfólió futamidejének célzott növelésével a 2021-es adósságlejáratok csökkentek. Továbbá az is, hogy a novemberi eurókötvény-kibocsátás a nemzetközi devizalejáratokat teljesen előfinanszírozta, ami kifejezte a magyar gazdaságpolitika iránti erős befektetői bizalmat is.
A magyar államadósság-kezelés változatlanul stabil, több lábon áll és gördülékenyen működik. Ennek eredményeként a jövő év nem rejt jelentős kockázatokat, sőt azok esetleges felmerülésére is jelentős tartalékokkal rendelkeznek – jelentette ki.
A kormány változatlanul kitart az adósságkezelés eddig követett elvei mellett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jövőre a központi költségvetés bruttó hazai termék (GDP) arányos adóssága 3,5 százalékos GDP-növekedéssel számolva már csökkenni fog – mondta Varga Mihály, hozzátéve: mérséklődik az adósság devizaaránya, és a finanszírozásban tovább erősödik a hazai befektetők, mindenekelőtt a lakosság szerepe.
Jövőre 8600 milliárd forint értékű bruttó állampapír-kibocsátás várható
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója ismertetése szerint a vírusválság miatt megnövekedett költségvetési hiányt 78 százalékban a forintpiacról, ezen belül egyharmad részben lakossági, kétharmad részben az intézményi forintpiacról finanszírozták. A megnövelt nettó devizakibocsátás, és a 2021-es devizalejártaok előfinanszírozása ellenére a devizaarány a központi költségvetésben 20 százalék alatt maradt (19,4 százalék lesz). Az államadósság átlagos futamideje 4,2 évről 5,4 évre nőtt, míg az adósság átlagos kamatköltsége csökkenni tudott 2020 során.
A 2021-es nettó finanszírozási igény 3332 milliárd forint, amelyet 1913 milliárd forint nettó állampapír-kibocsátás, illetve a 2020-ban képzett likviditási tartalékok csökkenése, valamint a 2020. novemberi devizakötvény-kibocsátás finanszíroz - mondta. Jövőre 8600 milliárd forint értékű bruttó állampapír-kibocsátás várható a csereaukciókat is figyelembe véve, amely jelentősen elmarad a 13 472 milliárd forintot kitevő 2020-as, illetve a 10 264 milliárd forintot kitevő, elmúlt ötéves átlag bruttó államadósság-kibocsátási volumenhez viszonyítva.
Az ÁKK 1500 milliárd forintra emeli államkötvény csereaukciós programját, valamint nem tart 3 éves államkötvény aukciót 2021-ben. Az aukciós forintkötvény kibocsátási terv 2870 milliárd forintra csökken a 2020-ban várhatóan megvalósuló 5180 milliárd forintról. Jövőre tovább tervezik erősíteni a befektetői diverzifikációt az intézményi forintpiacon, a fenntarthatóság iránt elkötelezett hazai és nemzetközi, ezen belül ázsiai befektetők megszólításával.
Magyarország Zöld Kötvényprogramját kiterjesztik a forint államkötvény piacra, mégpedig egy új, 30 éves zöld forintkötvény aukciós kibocsátásával a második negyedévtől, mind hazai, mind külföldi befektetők számára.
A 2021-es finanszírozási tervben nettó 1000 milliárd forint lakossági állampapír-kibocsátás szerepel, ebben 2023-ig törekednek a 11 ezer milliárd forintos cél elérésére.
Közlése szerint 2021-ben nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra a 2020. novemberében végrehajtott előfinanszírozás miatt, amelyet a 2021-ben lejáró devizakötvények törlesztésére használ fel az ÁKK.