Akár évi százmillió forint is maradhat a betegeknél a hálapénz kriminalizálásával

A hálapénz még a szürkegazdaság része, de a kedden elfogadott törvényi módosítással 2021-től a feketegazdasághoz tartozik – akárhogy is, nehezen felmérhető, hogy mekkora lehet(ett) a volumene. A novekedes.hu összeállítása a rendelkezésre álló kutatások eredményeit mutatja be, megsaccolva ezzel, hogy a tiltás életbelépésével mennyi marad a betegek zsebében.

Az igen eltérő becslések szerint Magyarországon a lakosság 20 és 100 milliárd forint között költ erre a célra. A KSH legutolsó háztartás-statisztikájából az látszik, hogy a hálapénz összege nyolc év alatt több mint kétszeresére nőtt, míg

2010-ben minden magyar évente átlagosan 1798 forintot tett a borítékba, 2018-ban már 3827 forint volt ez az összeg.

A legtöbbet, átlagosan 8532 forintot a 65 év feletti korosztály fizeti, ők veszik igénybe leginkább az egészségügyi ellátást. Erre bizonyíték az is, hogy azok a háztartások költenek a legtöbbet hálapénzre, ahol csak idősek élnek: évente átlagosan 4157 forintot. Az egyszemélyes háztartásban élő időskorúaknál ez a kiadás a 10 ezer forintot is meghaladja.

A budapestiek adják a legmagasabb összeget, évente és fejenként átlagosan 7054 forintot, míg a legkevesebbet az Alföldön élők teszik a borítékba: alig több mint kétezer forintot.

A zsebből fizetett egészségügyi költségeknek 2010-ben még csak a 4,8 százalékát adta a paraszolvencia, 2018-ban már a 6,1 százalékát.

A Nézőpont Intézet 2016-os, hálapénzzel kapcsolatos korábbi kutatása szerint minden második ember ad pénzt az orvosnak, de korántsem hálából, sokkal inkább azért, hogy valamilyen előnyhöz jusson, vagy mert kényszerítve érzi magát erre.

Ugyanabban az évben a Transparency International Magyarország is azt találta, hogy a paraszolvencia olyannyira a magyar egészségügy része, hogy a közszolgáltatások között kenőpénz tekintetében a leginkább érintett terület az egészségügy.

A novekedes.hu írása szerint az egészségügyi piackutatásokra szakosodott Szinapszis Kft. 2017-ben végzett közvélemény-kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy

az orvosok 96 százaléka olyan egészségügyi rendszerben szeretne dolgozni, ahol egyáltalán nincs hálapénz.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetével közösen végzett hálapénzkutatásból kiderült: az orvosok 33 százaléka teljes mértékben elutasítja a paraszolvenciát, vagyis nem csak erkölcsileg tartja elfogadhatatlannak, de nem is fogad el hálapénzt.

A fiatal orvosokat tömörítő Magyar Rezidens Szövetség még 2013-ban indította útjára a hálapénzellenes kampányt Hálát a betegtől, pénzt az államtól jelszóval. Aztán a Facebookon megalakult az 1001 orvos a hálapénz nélkül csoport, amelynek tagjai magukról azt mondják, hogy nem fogadnak el hálapénzt.

Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára egy korábbi publikációjában úgy jellemezte a hálapénzt, mint ami minden szempontból káros a jelenlegi, rendkívül drága, specializált, ugyanakkor rettentően egyenetlenül teljesítő magyar egészségügyben. Mint fogalmazott, a hálapénz megrontja az orvos-beteg bizalmi viszonyt, torzítja a betegutakat, fenntart egy rossz fajta hierarchiát, és utódnevelés helyett a tudás féltve őrzésére ösztönöz, ugyanakkor elkendőzi a hibákat és rettentően megnehezíti kijavításukat. Csökkenti az orvosi szakma presztízsét, aláássa a morálját.

A paraszolvencia ellenzői előbb-utóbb elhagyják a közegészségügyet, az országot vagy a szakmát, tovább növelve a szakemberhiányt.

Utóbbi megállapítása egybecseng több korábbi felméréssel is, amelyek szerint a fiatal orvosok annyira viszolyognak a hálapénztől, mint a feudális egészségügy maradványától, hogy sokuk emiatt is választja inkább a tiszta viszonyokat biztosító külföldi munkát.

A Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatócsoportja által tavaly őszi felmérés szerint a többség, 56 százalék, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné. Azt azonban csak kevesen tudták, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása már most is bűncselekmény.

Az emberek véleménye, úgy tűnik, egybecseng azzal, amit idén januárban a Magyar Orvosi Kamara javasolt: emeljék a visegrádi négyek szintjére a hazai orvosbéreket, azt követően azonban a hálapénz elfogadása legyen bűncselekmény, kerüljön be a büntető törvénykönyvbe. (A kamara jelenlegi vezetői közül többen is az 1001 orvos hálapénz nélkül csoportból érkeztek.)

A kormány előterjesztésére a parlament kedden nemcsak a MOK béremelési javaslatát fogadta el, de a paraszolvencia is bekerül a btk.-ba, és a jövő évtől vesztegetésnek minősül, akár adják, akár elfogadják azt.