A jegybankelnök a novekedes.hu portálon megjelent cikkében azt írja, a 2010-ben induló családpolitikai program még nem ért célba, nagyjából az út harmadánál jár. Szerinte nemzetstratégiai fordulatok történtek, ezek mind segítették a népesedési fordulat elindulását, de még nem voltak elegendőek a sikerhez. "A nemzetstratégiában végbement, a népesedés terén elindult a fordulat. Az elsőt megtartani, a másodikat véghezvinni, ez most a feladat" – írja Matolcsy György.
Évente legalább 110 ezer gyermek születésére lenne szükség, az MNB demográfiai javaslatai alapján ehhez a szinthez az vezet el, ha 2030-ig minden esztendőben évente kétezerrel nő az újszülöttek száma. Ha alatta marad, akkor az eredeti cél belső humán forrásokkal már nem érhető el a következő évtizedekben.
A sikeres gyermekvállalási stratégiát követő országok legalább öt fő eszközzel érik el a sikert.
- A gyermekvállaláshoz többletjövedelem járul és a munkaerőpiacon biztonságos, többségében részmunkaidős kereseti lehetőség.
- A gyermekvállaláshoz olyan otthonteremtési lehetőségek társulnak, amelyek révén elérhető az egyre bővülő családi tér.
- Hozzáférhetőek a gyermekintézmények a bölcsődétől az óvodáig, a kisiskolától a felső tagozatig. Könnyen megközelíthetők, a gyermekkel való foglalkozás minősége jó, az egészégügyi feltételek biztonságosak.
- A társadalomban sűrű és széleskörű segítő kapcsolati hálók működnek, amelyek megkönnyítik a munkavállalást, a kikapcsolódást, a továbbképzést és a társadalmi életet.
- A gyermekvállalás kifejezetten divat, elismerést hoz, új lehetőségekhez való hozzájutást, összességében legalább a korábbi társadalmi/jövedelmi/vagyoni szint fenntarthatóságát, még inkább ezek erősödését.
Matolcsy György sikeres példaként Franciaországot, az Egyesült Államokat, Izraelt, Izlandot és Angliát említi, ahol a célzott családpolitika alkalmazása vezet eredményre, de a célzás és az eredményt hozó eszközök is eltérők.
A jegybankelnök felidézte, hogy Kopp Mária kutatásai alapján a fiatal magyar hölgyek 2-3 gyermeket szeretnének, a gyermek érték és cél, sokan és sokat vállalnának érte. Benda József demográfus csapatának kutatása azonban árnyalja a képet: hölgyeink 5 százaléka a karriert és egy korlátok nélküli életet választana a gyermek helyett, 70 százaléka megteremtené a gyermek és munka egyensúlyát, míg a negyedük sorolja a gyermeket a karrier elé. Az elsőből nem lesz gyermek, a második csoport megáll egy gyermeknél és a harmadik csoportból jöhet 2, 3, 4 és több gyermek.
Ezt Matolcsy György jó hírnek tartja, mert a legfontosabb az értékrend és életcélok között a gyermek kiemelt szerepe. Ezt nem lehetne pótolni, az összes többi korlát feloldható, mert „csak” kormányzati döntés, pénz, szövetséges intézmények, szervezés, rugalmasság és némi jóindulat szükséges.
Ezek közül többet is felsorol:
- Kormányzati döntés annak kimondása, hogy a munka és tanulás mellett a gyermekvállalás is többletet jelent a megfelelő jövedelem, vagyon, otthon, középosztályi életmód és biztonságos nyugdíj felé vezető úton.
- Kormányzati döntés a demográfiai program összekapcsolása az otthonteremtéssel, a közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekkel, a munkaerő-piaci szabályozással, az adórendszerrel, valamint a nyugdíjrendszerrel. Ezek ma vagy egyáltalában nem kapcsolódnak egymáshoz, vagy van kötés, amit erősíteni lehet.
- Kormányzati döntés a célzás célzása, a három és több gyermeket vállaló nők kiemelt támogatása. Biztonsággal állítható, hogy a demográfiai megoldáshoz kívánatos új gyermekek háromnegyede a párok negyedétől jöhet 2030-ig és azt követően is.
- Az otthonteremtés gyermekvállaláshoz kötése megindult, ezt kell erősíteni, célzottan és minden szempontból „nagyban”.
- Ehhez az otthonteremtéshez kell kötni a használaton kívüli állami és önkormányzati földek parcellázását, az új közművek építését és a közlekedési fejlesztések egy részét. A családoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy elfoglalják és „belakják” az országot. Egy ilyen otthonteremtési programot jegybanki hitelkeret is támogathat.
- Az egészségügyi rendszer célkeresztjébe kell állítani a gyermekvállalás segítését.
- A nyugdíjrendszert célozni érdemes a gyermekvállalás, sőt társadalmi tőke termelésének elismerésére, miközben fenntartjuk az adórendszeren keresztüli célzást a tudás-tőke gyarapításának érdekében.