Tragikus az év, a magyar gyümölcs közel felére keresztet lehet vetni

A hazai gyümölcstermesztésben hosszú évtizedek óta nem volt példa arra, mint az idei esztendőben – fogalmazott az InfoRádiónak Mártonffy Béla. A 2020-as év tragédiája ugyanis, hogy március elejétől, ahogy a gyümölcsfajták virágzásnak indultak – kezdve a kajszival, majd a meggy, a cseresznye, a szilva és végül az alma és körte –, hat-nyolc-tíz naponként érkezett egy két-három napos fagy, ami órási, korábban még nem tapasztalt kártételt okozott – fogalmazott. Ennek eredményeként, bár a végső adatok még váratnak magukra,

akár a magyar gyümölcs 40 százaléka is elfagyhatott,

és miután a kereslet–kínálat szabályozza a zöldség–gyümölcs piacon az árakat, ennek törvényszerűen meg kellett jelennie a fogyasztói-, a termelői- és a felvásárlási árakban egyaránt – magyarázta a szakember.

Példaként említette, hogy Magyarországon átlagosan 600 ezer tonna alma terem, ami a jobb években 800-900 ezer tonna is lehet, ezzel szemben az idei évben, beleértve az étkezési- és ipari almát is, csupán 350 ezer tonna termett jó indulattal. És miközben csak az iparnak lenne igénye 500 ezer tonnára, látható, hogy nagy hiány van ebből a gyümölcsből is az országban. De kajszibarackból is, a 30 ezer tonnához képest 5–7 ezer termett.

Martonffy Béla megjegyezte, sokan felvetik, hogy ha korszerűbb ültetvények lennének, jéghálóval védettek, akkor mínusz 1-2 fokot ki lehetne védeni, azonban egy több hónapig tartó, folyamatos, minden fajt érintő fagyhullámot az sem tudná megvédeni. Egyetért azzal, hogy átgondolandó, hogy milyen technológiai fejlesztésekre lenne szükség, azonban reméli, hogy az idei tavaszihoz hasonló időjárási viszontagságok a következő években nem fog megismétlődni.

Zöldségfronton egy fokkal jobb a helyzet

A zöldségekre kitérve hozzátette, azon a téren kevésbé emelkedtek az árak, bár néhány százalékos drágulás ott is tapasztalható, ami főként abból adódik, hogy az április és június közötti időszak időjárására az volt a jellemző, hogy a relatíve hűvös éjszakákat meleg nappalok követték, és a hőingadozás miatt a hőérzékeny növények – lásd a paradicsom és a paprika, vagy a borsó és csemegekukorica – vontatottan keltek, és minden csúszott egy-két hetet.

Tehát a hőösszeghiány okozta azt, hogy nem abban a ritmusban keltek és értek a növények, mint ahogyan megszokott. Ugyanakkor az üvegház és fólia alatti termesztésben nagyon jól teljesítettek a termelők. És emiatt nem emelkedtek az egekbe az árak, mint a gyümölcsnél – tette hozzá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Osztályának elnöke.