Nyitókép: pixabay

Jövő év végén indulhat a betétdíjas visszaváltás

Infostart / InfoRádió
2020. szeptember 21. 16:41
A veszprémi Pannon Egyetem kutatása szerint sokan támogatják a betétdíjas üvegvisszaváltási rendszert, a megkérdezettek többsége nagyáruházakban visszaváltó automaták elhelyezését tartaná a legcélszerűbbnek. Boros Anita, az ITM államtitkára az InfoRádiónak elmondta, hogy legkorábban 2021 végén, 2022 elején el is indulhat a rendszer.

A betétdíjas üvegvisszaváltási rendszer bevezetésének lehetőségéről szóló kutatás eredménye szerint a megkérdezettek jelentős része a visszaváltó automaták elhelyezését támogatja, melyeket elsősorban nagyáruházakban látnának szívesen - hangzott el a veszprémi Pannon Egyetemen a kutatás eredményeit bemutató rendezvényen.

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára közölte: az a cél, hogy minél nagyobb arányban visszaválthatók legyenek a különböző csomagolóanyagok.

Hozzátette, hogy a tervek szerint 2021 végén, 2022 elején indul el a rendszer Magyarországon,

kezdetben az üveg és fém csomagolóanyagokat lehet majd visszaváltani,

később más anyagokat is, például a kozmetikai termékek csomagolásait.

Boros Anita elmondta, hogy 18 millió tonna hulladék keletkezik évente Magyarországon, ennek jelentős része települési hulladék. A települési hulladék

  • 14-17 százaléka műanyag,
  • 3-4 százaléka fém,
  • 3,8-4,6 százaléka pedig üveg.

A műanyag hulladéknak jelenleg 35 százalékát hasznosítják újra, 2035-ig ezt az arányt az uniós előírásnak megfelelően 55 százalékra kell emelni.

Települési hulladékpontokat szándékoznak létre hozni, a hulladékudvarok számát növelni, az illegális hulladéklerakást pedig mérsékelni.

Az üvegvisszaváltó rendszer kialakítását célzó kérdőíves felmérés szerint a polgárok 85 százaléka összegyűjtené a palackokat - mondta. Németországban 2003 óta működik az üvegvisszaváltó rendszer, a csomagolóanyag 98 százalékát gyűjtik vissza - tette hozzá.

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja szerint az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma a nagymennyiségű hulladék összegyűjtése és hasznosítása, hiszen a lakosságszám növekedésével egyre nő a hulladék mennyisége. Közölte, a hulladék nem szemét, lehetőségként kell tekinteni rá.

Kurdi Róbert a Pannon Egyetem kancellárhelyettese arról beszélt, hogy az egyetem, mintegy 5 milliárd forintos, megújuló energiával kapcsolatos projektjén belül foglalkoznak a hulladékgazdálkodással is.

Mint mondta, az üvegvisszaváltással kapcsolatos kérdőívet mintegy 20 ezer ember töltötte ki, 91 százalékuk számára kiemelten fontos a környezetvédelem, 66 százalékuk alkalmanként összegyűjti az üveghulladékot, 40 százalékuk készpénzben szeretné visszakapni a betétdíjat, 33 százalékuk 10 és 20 forint közti összegért is visszavinné az üveget, a többiek ennél több pénzért.

Ebből az következik, hogy

a rendszer sikeressége nagyban függ majd a betétdíj összegétől

- húzta alá.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást