A korábban remélt V helyett elnyúló, pipa alakú kilábalásra számít a járvány második hulláma miatt a Magyar Nemzeti Bank – mondta Virág Barnabás. Az MNB alelnöke a Világgazdaság „Válság után – a hazai vállalatok kihívásai és lehetőségei” elnevezésű konferenciáján úgy vélekedett,
a gazdaság teljes leállása most nem várható, azonban kiterjedt reálgazdasági hatásokra így is fel kell készülni.
„Nem kizárólag azokra a gazdasági hatásokra kell számítani, amelyeket az első hullámban láttunk, hanem teljesen új típusúak is megjelenhetnek. Ennek megfelelően a gazdaságpolitikában, a növekedés erősítése mellett, ami a következő egy–két év legfontosabb feladata, hogy a makrogazdasági egyensúlyok járvány utáni helyreállítását is biztosítani kell” – fogalmazott a szakember.
A járvány az infláció emelkedését hozza Európa-szerte, idehaza az árstabilitás fenntartását továbbra is kulcsfontosságú célnak tartja a jegybank. Az alapkamat szintje megfelelő, nincs tér további csökkentésre – közölte Virág Barnabás, hozzátéve, fel kell készülni az új normák és új egyensúlyok világára.
Idehaza
- 2020-ban a gazdasági hatások tompítására,
- 2021-ben a növekedés gyorsítására,
- 2022-ben pedig a külső és belső makrogazdasági egyensúlyok helyreállítására kell összpontosítani, az államháztartás terén az adósság újbóli csökkentését kell előtérbe állítani.
Az alelnök jelezte, az első háromnegyed év a GDP 5–6 százalékos visszaesését mutatja, a második hullám jelentkezésével a vállalkozások szintjén várhatóan most kezdődik meg a jövőbeli tervek újragondolására.
„Föl kell készülni arra, hogy
a kilátások újragondolása, újraárazása miatt nagyon sok gazdasági szereplőnél most pattan el a cérna,
olyan helyzetbe kerülve, hogy bár eddig próbálta megtartani a foglalkoztatotti létszámot, most azonban majd leépítésre kényszerül. Eddig tudta törleszteni a hiteleit, a szállítói követeléseket, de innentől kezd késedelembe eseni ezeket illetően, elhalasztva a beruházásokat – sorolta Virág Barnabás. – Tehát az első hullámhoz képest több új csatorna is megnyílik az alkalmazkodási lehetőségeben a vállalkozások esetében, amire
a gazadságpolitikának kiemelten kell figyelnie.”
A jegybank alelnöke jelezte, meglátása szerint a versenyképességi és fiskális politika területén még komoly tartalékok vannak.
„Hova érdemes a fókuszt helyezni a gazdaság élénkítése esetében? – tette föl a kérdést. Mint folytatta: – Megvizsgáltunk, ha egy forintot beteszünk a gazdaságba különböző célokra, mondjuk a beruházási oldalon, akkor abból milyen növekedési hatások alakulhatnak ki. És azt az eredményt kaptuk, hogy
az állami- és lakossági beruházások élénkítése lehet az a terület, amivel gyorsan lehet a hazai jövedelmeket és GDP-t emelő hatásokat elérni.
Ennek megfelelően azt gondoljuk, hogy a lakáspiac lehet a motorja például egy ilyen növekedést támogató tervnek – jelentette ki. – Emellett az infrastruktúra-beruházások is hasonló területet jelentenek, de a munkahelyvédelemre is folyamosan szükség lesz.”
Ezeken túl kiemelt fontosságúak még a XXI. századot meghatározó megatrendek: a digitalizáció, a zöld gazdaság, az energiahatékonyság, amelyek kivitelezésére nagyon sok forrás áll majd rendelkezésre – mondta Virág Barnabás MNB alelnök.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!