Huszonöt éve lépett tőzsdére az OTP, azóta forognak részvényei a parketten. A negyedszázad alatt a bevezetési árfolyamának nagyjából százszorosán forog még most, a válságidőszakban is, és ehhez még nem is adtuk hozzá az időközben kifizetett osztalékot - emlékezett meg a cég teljesítményéről a Magyar Nemzet. A lap felidézte a bank létrejöttének, átalakulásának, majd regionális multinacionális vállalattá válásának krónikáját, hozzátéve, hogy ez idő alatt sok cég megfordult a BÉT-en, de a hosszú távon megmaradók között messze az OTP nyújtotta a legjobb teljesítményt.
Jogelődjét 1949-ben alapították Országos Takarékpénztár néven, és a rendszerváltás előtti időben az egyetlen lakossági bankként egymaga intézte a lakossági hitelezést és betétgyűjtést is. A monopol pozíció közvetlenül a rendszerváltás előtt szűnt meg, a kétszintű bankrendszer létrehozásával, ami lehetőséget adott a kereskedelmi bankok közti versenyre. Igaz, az OTP még ekkor is megmaradt a legnagyobbak között, és ezt a pozíciót megőrizte egészen a privatizációig.
A tőzsdei bevezetést megelőzően, már
1994-ben lehetett a bank részvényeiből kárpótlási jegy cseréje útján vásárolni,
a tőzsdén kívüli részvény árfolyama ezt követően az akkori 1000 forintos névérték (ma 100 forint, miután a részvényt tizedelték) alatt maradt. Az 1995-ös tőzsdei privatizáció, amely lehetővé tette, hogy a bank független maradjon, 1200 (mai 120) forintos áron zajlott, az árfolyam azonban pár hónapra visszaesett, majd 1996 elejétől megindult a folyamatos emelkedés, amelynek hatalmas lökést adott, amikor 1996 táján a nemzetközi befektetők érdeklődése a volt keleti blokk tőzsdéi felé fordult. A állami tulajdonrész következő nagyobb léptékű értekésítésekor 1997-ben már 6 ezer, az utolsó részvénycsomag 1999-es piacra bocsátásakor már 9900 forintot ért egy-egy részvény.
A 2000 utáni évek általános piaci visszaesése sem viselte meg a pénzintézet papírjait, mivel a bank belföldön tovább növelte piaci részesedését, és fokozatos terjeszkedésbe kezdett a régióban is, ezt pedig a befektetők is honorálták. Mára az akvizícióknak köszönhetően az OTP csoport nyereségének fele a külföldi leányoktól érkezik.
2007-re az eredeti részvénnyel számolva 110 ezer forint lett az ár, de miután időközben tizedelték a részvényt (egy régi részvényért tíz újat kapott mindenki), ez 11 ezer forintos árat jelentett. Így
a százszoros emelkedés már 2007-re, vagyis mindössze 12 év alatt megvalósult.
A 2008-as pénzügyi válság tőzsdei pánikjában azonban a befektetők minden bankpapírtól szabadulni akartak, ezért az OTP árfolyama is töredékére, 1241 forintra esett - jóllehet ennek nem voltak fundamentális okai, a bank jól állta a pénzügyi válság viharait, majd később a bankadó jelentette kihívást is. Mindenesetre aki akkor bevásárolt a részvényekből, hónapok alatt szép nyereségre tehetett szert, amint az árfolyam újra emelkedésnek indult. A válság véget érte után a lap szerint hamar elérte a 7 ezer forintot a részvények árfolyama, és 2015-től újra a befektetők kedvelt papírja lett, mivel egyre jobb piaci eredményeket ért el a bank. A korábbi 11 ezer forintos csúcs is megdőlt, tavaly decemberre már 16 ezer forintig is felszaladt az árfolyam. A járvány és a nyomában fellépő válság ugyan az OTP árfolyamát is megtépázta, de már korántsem az előző válság idején tapasztalt mértékű volt a visszaesés. A lap szerint a bank tőkeerejét és optimizmusát jelzi, hogy 10-12 ezer forint közti áron nagy mennyiségű saját részvényt vásárol.