A koronavírus-járvány miatti gazdasági válság a képzetlenebbeket sújtotta arányaiban a legdrasztikusabban, közülük is azokat, akik olyan szegényebb megyékben élnek, ahol egyébként is nagyobb probléma a munkanélküliség. Az abszolút számokat nézve viszont a diplomásokat kevésbé, rajtuk kívül viszont minden csoportot keményen megütött a válság, tízezrével váltak munkanélkülivé az emberek szakmával vagy érettségivel a zsebükben is.
A 24.hu azt nézte meg, hogy a munkaerőpiac válság miatti zsugorodása kiket érintett leginkább. Csak márciusról áprilisra közel 50 ezren jelentkeztek be a munkaügyi központokban, az év eleje óta pedig 129 700-an jelezték, hogy elveszítették a munkájukat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján. A legfontosabb megállapítások:
- Minden 35. ember lett munkanélküli, aki korábban foglalkoztatott volt.
- Az alacsonyabb munkanélküliséggel büszkélkedő megyék sem mutatkoztak válságállóbbnak, mint a rosszabb gazdasági helyzetű régiók, bár a szegényebb megyékben nagyobb eséllyel veszítette el valaki az állását, mint a gazdagabbakban.
- A leginkább ütésálló a főváros volt, csak minden 54. budapesti foglalkoztatott regisztrált az év eleje óta munkanélküliként, miközben Hajdú-Biharban minden 23., Zalában pedig minden 24. dolgozó elveszítette a munkáját 2020 első felében.
- Közel 2,5 millió férfi foglalkoztatott van az országban, 400 ezerrel kevesebb a nő, mégis hétezerrel több nő veszítette el az idén az állását, mint ahány férfi. Országosan minden 41. férfi foglalkoztatott, és minden 31. dolgozó nő vált munkanélkülivé január óta.
- A képzetlen, komolyabb szakképzést nem igénylő munkakörökben dolgozók váltak a legvalószínűbben munkanélkülivé. A 8 általánost befejezők közül országosan minden tizedik foglalkoztatott lett munkanélküli, de Hevesben például minden hatodik.
- A felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak közül országosan mindössze minden 121. lett munkanélküli.
- A válság idején tehát budapesti diplomás foglalkoztatottnak volt a legjobb lenni: közülük csak minden 159. lett munkanélküli.