A vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítása, a kedvezőbb üzleti környezet kialakítása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium bürokráciacsökkentő intézkedéseket dolgoz ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatai alapján - jelentette be György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, valamint az MKIK elnöke.
Parragh László az InfoRádiónak nyilatkozva rámutatott, a vállalkozások versenyképességét az őket körülvevő világ különböző elemei, így az oktatási rendszer, az infrastruktúra, a képzések színvonala, vagy éppen az árfolyamok alakulása nagyban meghatározzák. Mindezeken túlmenően kiemelten fontos, hogy mekkora adminisztrációs teher sújtja őket, hogy hány munkaórát emészt fel az adóbevallások elkészítése vagy a különböző jelentések összeállítása.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ezért arra vállalkozott, hogy felmérje, a vállalatok méretéhez viszonyítottan vajon mekkora terhet jelent időben és pénzben egy–egy cég esetében, hogy az említett kötelezettségeinek eleget tegyen. Közhelyes lehet, jegyezte meg, de azt tapasztalták, hogy
a vállalkozások jellemzően túlterheltek a bürokratikus szabályok tekintetében, azonban ezeken lehetne változtatni.
Ki lehetne venni azokat az elemeket, amelyek nem feltétlenül szükségesek a működésük szempontjából, és sokat lehetne egyszerűsíteni a digitalizáción keresztül is, továbbá „el kellene hinni, hogy az államnál van egy csomó olyan információ, amit önmaga fel tud használni” – sorolta Parragh László. Példaként említette: felesleges mondjuk egy pályázótól bekérni egy tulajdoni lapot, amennyiben a tulajdon tényleges megléte az állami nyilvántartásban szerepel, és valójában az állam által kerül kibocsátásra a tulajdoni lap is. Tehát, ha az ilyen és hasonló anomáliákat felszámolnák, már akkor lényegesen csökkenteni lehetne az adminisztrációs terheket.
A MKIK több konkrét javaslattal is előállt, többek között a közjegyzői díjak kérdése kapcsán.
Egy válságidőszakban ugyanis soszor hitel felvételére kényszerülnek a vállalkozások, amihez közjegyzői okiratra van szükség, ami viszont az esetek jelentős részében felesleges – ezzel a Bankszövetség is egyetért –, miközben ennek nagyon magas a költsége – fogalmazott Parragh László. Álláspontjuk szerint nem szerencsés, hogy valaki úgy vesz fel hitelt, hogy annak egy részét rögtön az elején befizeti a közjegyző pénztárába, emiatt pedig
a magyar cégek versenyhátrányba kerülnek
a környező ország vállalkozásaival szemben, miután külföldön az ezzel járó díjak lényegesen mérsékeltebbek.
Az adóbevallásoknál is jöhet könnyítés
Az iparkamara elnöke arra is kitért, hogy jó lenne, ha a jövő évi adóbevallásnál az adóhatóság készítené el az adózónak a nyilatkozatát, adóbevallását, csökkentve ezáltal az adminisztrációs terheiket. Emlékeztetett, az összes adat ott van a NAV-nál, így ez csak egy számítástechnikai program kérdése, és ahogyan a magánszemélyek esetében sikeresen működik, a cégek esetében is működhetne – fogalmazott.
Emellett ki lehetne vezetni bizonyos nyomtatványokat is, átterelve azokat az elektronikus világba. Ha megy az elektronikus számlázás, ami július 1-jével indult, ennek adathalmazát szintén fel lehetne használni a terhek csökkentésére, vélekedett Parragh László, kiemelve: nem abból kell kiindulni, hogy mondjuk január 1-jétől óriási változásokat kell eszközölni, hanem lépésről lépésre, ahogyan az élet adja, vagy a technika lehetőségei engedik, úgy kell ezekben előre haladni.