Idén jó, ha 500 ezer tonnás lehet a teljes hazai gyümölcstermés, ami nagyjából fele az éves átlagos mennyiségnek, ez pedig akár 20 százalékos gyümölcsár emelkedést is okozhat - írta a novekedes.hu, hozzátéve, hogy az importveszély azért még a magas forint-euró árfolyam mellett fékezi is a drágulást.
Az idén ugyanis a tavaszi fagyok jobbára Európa keleti felét, elsősorban Magyarországot és Kelet-Lengyelországot sújtották. A legnagyobb nyugat-európai gyümölcstermelő térségekben inkább a járvány miatti vendégmunkás gondok miatt fő a gazdák feje. A tavaszi fagy, majd az aszály kertészeti hatásairól az Infostart többször is beszámolt. Az átlagosnál hűvösebb és csapadékos májusi és nyár eleji időjárás gyümölcsöknél – így a szamócánál – az érést tette vontatottá, másoknál – például a cseresznyénél és a meggynél - pedig minőségromlást okozott.
A kertészek a mennyiségileg legnagyobb terméskiesésre az almánál számítanak: a jobb években 700-800 ezer, de átlagosan is 500 ezer tonnányi termés helyett idén jó, ha 350 ezer tonnát sikerül leszüretelni. Az étkezési és az ipari alma aránya továbbra is kérdéses, bár alapvetően a hazai ültetvények inkább az utóbbit állítják elő.
Arányaiban viszont a kajszinál lehet a legnagyobb a fagy miatti termésveszteség: az átlagosan évi 35-40 ezer tonna helyett idén jó, ha 6 ezret sikerül szüretelni. A várható idei 6 ezer tonnás cseresznyemennyiség szintén jócskán elmarad a szokásos 15-17 ezer tonnától, ahogyan a 30-40 ezer helyett 10-12 ezer tonnásra várt őszibarack, vagy a 70-80 ezer helyett 40-50 ezer tonnás meggy hozama is.
Gyenge közepes termésre számítanak szilvából és körtéből is.
Mivel az időjárás okozhat még további meglepetéseket, ezért a minőségi elvárások tovább emelhetik az árakat, amelyek egyébként gyümölcsfajtánként meglehetősen széles sávban is eltérhetnek az átlagos 20 százalékos növekedéstől. Főleg akkor, ha mint a cseresznyénél, az extra minőségű friss gyümölcsért akár kilogrammonként 6 eurós exportárat is elkérhet a termelő.
A terméskiesés nemcsak a fogyasztók, de a gyümölcsfeldolgozók pénztárát is erősen megterhelheti, főleg akkor, ha egymással is versenyezniük kell a belföldi alapanyagért. Ez persze a végtermékek árát is megemeli majd.
A portál szerint a léalmánál ugyan még csak most tárgyalnak a felvásárlási szerződésekről és árképletekről a termelők és a feldolgozók, de a tavalyi 25 forintos induló ár helyett akár 30-40 forintot is elképzelhetőnek tart, bár az ármozgásokat a világpiaci sűrítményhelyzetre hatást gyakorló kínai és amerikai piaci események is alapvetően befolyásolják. Tavaly óta ebben a szektorban is kötelező, hogy a nagyobb, évi minimum 200 tonna termést feldolgozó cégek az árumennyiség legalább 60 százalékára előzetes szerződéseket kössenek. A FruitVeb – a meggyhez hasonlóan - e gyümölcsnél is készít nem kötelező érvényű termés- és árprognózist, amelyet augusztusban hoznak majd nyilvánosságra.
Az étkezési alma termelői ára a portál szerint a tavalyihoz hasonlóan kilogrammonként 80-100 forint lehet, a tárolt gyümölcsé pedig 200 forint körül alakulhat.
A meggynél már május 15-ig le kellett szerződniük a feldolgozóknak a termelőkkel a felvásárolni kívánt mennyiség 60 százalékára. Az akkori várakozások alapján készült FruitVeb prognózis szerint a konzerv- és hűtőipari meggy árcentruma a sokéves adatok alapján kilónként 160-170 forint között alakulhat. Azóta azonban már pontosabb képet kaphattak a piaci szereplők a valós terméskiesésről, ezért a portál szerint akár 200-260 forint körüli kilónkénti meggyfelvásárlási árak is elképzelhetőek. A további alapanyag-drágulásnak az szab határt, hogy a magyar konzervmeggy fő célpiacán, Németországban a késztermékeknél mekkora árakat lehet érvényesíteni.
A napokban megindult hazai dinnyeszezon is magasabb árakkal kezdődhet,
de ha csapadékosabb a nyár, a minőségi problémák miatt alacsonyabb lehet az ár. Termésmennyiségben a tavalyi nagyságrenddel kalkulálnak a termelők.