Varga Mihály a jövő évi büdzsé általános vitáját megnyitó felszólalásában a magyar társadalom egészének győzelmeként értékelte, hogy Magyarország azonnal meg tudta tenni a járványhelyzetben szükséges lépéseket, és lényegében megnyerte a csatát a vírussal szemben. Hozzátette: ennek tudatában is mély fájdalommal fordulnak az áldozatok családjai felé. A következő feladatnak azt nevezte, hogy minél gyorsabban visszaépítsék a magyar gazdaság növekedését a járvány előtti szintre.
Közölte: a kormány 2021-re
- dinamikus, 4,8 százalékos GDP-bővüléssel,
- mérsékelt, 3 százalékos inflációval és
- a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal,
- a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol,
- az államadósság csökkenése mellett.
Hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben - amely egy egészségbiztosítási és járványügyi alapra, valamint egy gazdaságvédelmi alapra épül - kiemelt helyen van a családok védelme, az ország gazdasági fejlődési lehetőségeinek biztosítása és Magyarország biztonságának garantálása.
Kiemelte: 2021-ben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat majd, így jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ami 67 milliárddal magasabb mint idén. Közölte, 2021-ben folytatódik a családvédelmi akcióterv: fenntartják a családi adórendszert, az első sikeres nyelvvizsgához és a közlekedési alapismeretek tanfolyamhoz adott támogatást, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket, valamint kiemelten kezelik a gyermekétkeztetés finanszírozását.
Kitért arra is: a jövő évi költségvetés biztosítja a nyugdíjasok megbecsüléséhez szükséges forrásokat, 2021-ben 3907 milliárd forintban határozták meg a nyugellátások kiadásait, amely 327 milliárddal magasabb, mint idén. Rendelkezésre áll az az összeg is, ami 13. havi nyugdíj visszaépítéséhez szükséges.
Oktatásra 2021-ben 2229 milliárd forintot szán a kormány, ami 78 milliárddal több, mint idén, egészségügyre pedig jövőre 2115 milliárd forint jut, ami 156 milliárddal magasabb összeget jelent 2020-hoz képest - számolt be a pénzügyminiszter.
Kiemelt feladatnak nevezte a határok védelmét és a közbiztonságot, jelezve, hogy védelemre 704 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ami 154 milliárddal több, mint idén, a rendvédelem fejlesztésére pedig 953 milliárd forint jut, 93 milliárddal több, mint 2020-ban.
Kitért arra is, hogy a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások kerete - amibe beletartozik például a táppénz, a családi pótlék vagy a munkanélküli ellátás - jövőre 541 milliárd forinttal nagyobb, 6500 milliárd forint. Megerősítette: a kormány továbbra sem gondolkodik munka nélkül megszerezhető alapjövedelemben, hanem a hagyományos jóléti szolgáltatások kereteit fogja magasabb szinten biztosítani.
Varga Mihály beszámolt arról is, hogy
jövőre 4477 milliárd forintot biztosítanak a közszférában dolgozók bérére, ami 387 milliárddal magasabb, mint idén,
valamint jelentősen megemelik a közfoglalkoztatás keretét, 165 milliárd forintra a járvány hatásainak kezelése érdekében.
A gazdaságvédelmi alapról szólva kiemelte: Magyarország eddigi legnagyobb gazdaságvédelmi programját dolgozták ki, így 2021-ben 2550 milliárdot meghaladó forrás áll rendelkezésre a munkahelyek megőrzésére, újak létrejöttének elősegítésére, a kiemelt ágazatok megerősítésére, a vállalkozások likviditásának finanszírozására, a családok támogatására és nyugdíjasok védelmére.
Hozzátette: az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap mintegy 3000 milliárd forintos forrást tartalmaz a járvány elleni védekezésre és az egészségügyi ellátórendszer működtetésére. Hozzátette: a gyógyító-megelőző ellátás finanszírozására 138 milliárdos többletforrás jut, ami biztosítja az egészségügyi szakdolgozók és a védődők bérfejlesztését. Elmondta: az Egészséges Budapest Program is folytatódik jövőre, közel 30 milliárd forintból.
Az EU-s forrásokról szólva elmondta: a magyar költségvetés kész arra, hogy 2021-ben olyan előfinanszírozást hajtson végre, amivel meghitelezi a uniós támogatások egy részét.
Az önkormányzatok finanszírozásáról szóló vitára reagálva varga Mihály leszögezte: több mint 857 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben, ami 16 százalékkal, 118 milliárddal több, mint idén. Hitelforrás nélkül az önkormányzatok jövőre közel 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak - mondta, hozzátéve, hogy a települések iparűzési adóbevételei az elmúlt 5 évben 50 százalékkal emelkedtek, így bízhatnak abban, hogy ez a jövőben is növekedni fog. Beszámolt arról is, hogy 200 milliárd forint hitelkeretet is biztosítanak az önkormányzatok számára beruházásokhoz, valamint folytatódik a Modern városok és a Magyar falu program, de uniós programokból is fordítanak az önkormányzatok fejlesztéseire.
Ugyanakkor - jelentette ki a miniszter - a járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, éppen erről szól az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása: a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek. A híresztelésekkel ellentétben ez nem kormányzati elvonás, hiszen az elmúlt években is működött, inkább az a szokatlan, hogy Budapest vezetése ebben a szolidaritásban nem kíván részt venni - jegyezte meg.
Varga Mihály úgy összegzett: 2021-es költségvetés azt mutatja, hogy a kormány a gazdasági krízishelyzetet nem megszorítással, hanem segítségnyújtással kezeli.
ÁSZ: iránytű lehet a 2021-es büdzsé
A 2021-es költségvetés iránytűként szolgálhat a teljes magyar gazdaság újraindításához - értékelt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.
Domokos László közölte, az ÁSZ a törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági prognózist megfelelő alapnak tekintette a jövő évi büdzsé tervezéséhez, az előterjesztés megfelel az államadósság-szabálynak, valamint a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Elmondta, Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a koronavírus-járvány kirobbanásakor, így a gazdasági élet hamar visszatérhet a régi kerékvágásba, kivéve a világgazdaságba leginkább integrálódott ágazatokban, például a világkereskedelemben és a nemzetközi turizmusban.
Domokos László szerint reális az a következtetés, hogy a magyar gazdaság 2021-es teljesítménye meghaladja a 2019-est, de nem éri el az eredetileg 2020-ra tervezettet.
KT: a büdzsé tükrözi a szükséges erőfeszítéseket
A jövő évi költségvetés tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyek a járvány okozta helyzetben szükségesek a gazdaság talpon maradásához, a közszolgáltatások működtetéséhez és az államháztartási egyensúly fennmaradásához - értékelt a 2021-es büdzséről szóló javaslat vitájában a Költségvetési Tanács elnöke.
Kovács Árpád azt mondta, a büdzsé fókuszában a gazdaság élénkítése, a járvány hatásának kitett ágazatok támogatása, a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, valamint a családok és a nyugdíjasok helyzetének védelme áll.
A bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisoknak - mondta.
A tanács ugyanakkor megállapította azt is, hogy ha a makrogazdasági várakozások nem teljesülnek maradéktalanul, az több adó bevételét is csökkentheti. Ezért a bevételek alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a kormánynak, és ha kell, a kiesést ellensúlyoznia kell - tette hozzá az elnök.
Fidesz: fókuszban a járvány elleni védekezés, a gazdaság újraindítása
A jövő évi büdzsé fókuszában a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása áll - mondta Bánki Erik (Fidesz). A politikus a gazdaságvédelem költségvetésének, a rendkívüli helyzet várható eseményeivel kalkuláló, alapos előterjesztésnek nevezte a jövő évi büdzsét.
Kiemelt cél, hogy a magyar gazdaság visszaállhasson emelkedő pályájára. Ezt szolgálja a jövőre is folytatódó, az ország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi programja, amely hangsúlyosan támogatja a munkahelyek megvédését és újak létrehozását - tette hozzá, egyetértve azzal a kormányzati céllal, hogy annyi munkahelyet teremtsenek, amennyit a koronavírus-járvány elvett.
A gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései a GDP 20 százalékát mozgatják meg, amihez hasonlót vagy nagyobbat csak két EU-s tagállam indított, Csehország és Németország - közölte.
Fontos - folytatta -, hogy Magyarország ezután is családbarát legyen, ezért a gyermekek, családok támogatása elsődleges fontosságú.
A Fidesz képviselője európai szinten is egyedülálló mértékűnek nevezte a magyar kormány családbarát adópolitikáját.
Jövőre a családi adókedvezményre és az első házasok adókedvezményére több mint 352 milliárd, a négygyermekes édesanyák szja-mentességének biztosítására pedig 24 milliárd forint jut - ismertette.
Arra is kitért a kormánypárti vezérszónok, hogy 2021-tól kezdve négy lépésben visszaépül a 13. havi nyugdíj.
Aamit a szocialisták elvettek a nyugdíjasoktól, azt a Fidesz-KDNP-kormány visszaadja nekik - közölte Bánki Erik.
A kabinet továbbra is hisz az adócsökkentés politikájában, a válságos időkben sem tágít korábbi ígéreteitől - mondta, példaként említve, hogy a kisvállalati adó (kiva) kulcsa a következő évben 11 százalékra csökken.
Hangsúlyozta, jövőre az egészségügyi, a szociális, a rendvédelmi dolgozók és a tanárok is több fizetésre számíthatnak.
Bánki Erik úgy fogalmazott: krízis idején nem megszorításokra van szükség, ezért a kormány olyan gazdaságvédelmi programot dolgozott ki, amely lehetővé teszi a gazdaság talpra állását.
A Fidesz másik vezérszónoka, Szűcs Lajos hitelesnek, megbízhatónak, betarthatónak nevezte a benyújtott költségvetést, hangsúlyozva: a járvány ellenére sem érdemes feladni azt a versenyelőnyt, amelyet a büdzsé első félévi beterjesztése jelent.
A kormány 2021-ben is támogatja a gyermekvállalást és -nevelést, az otthonteremtést, és ösztönzi a kistelepülések fejlesztését. Törekedni kell továbbá a teljes foglalkoztatottság elérésére, a munkahelyek megtartása, létrehozása ezért kiemelt cél - mondta.
Jobbik: a bosszú költségvetése
A bosszú költségvetésének, az önkormányzatok elleni hadjáratnak nevezte a 2021-es büdzsét a Jobbik vezérszónoka.
Potocskáné Kőrösi Anita szerint a kormány a költségvetéssel közvetetetten a magyar embereket bünteti azért, mert fel merték emelni az "Orbán-rezsim" ellen a hangjukat a tavalyi önkormányzati választáson, amely "valódi nemzeti konzultáció volt".
Kifogásolta, hogy ismét a tavaszi ülésszakon nyújtották be a költségvetést, holott a koronavírus-járvány hatásai még csak most kezdenek a felszínre kerülni. Szerinte csak abból látható, hogy a kormány számol a bizonytalansággal, hogy jelentősen csökkent a költségvetés átláthatósága.
Nem részletezik, mire mennyit akar költeni a kormány, csak sejteni lehet, hiszen az elmúlt években a "látványberuházások" és azok a projektek voltak fontosak, amelyekből "kormányhű oligarchák" jó sokat "szakíthatnak" - bírált.
A kormány nemcsak idén, hanem egészen 2024-ig elvonja a gépjárműadó eddig a településeknél maradó 40 százalékát. Nem törődnek azzal, hogy vannak olyan kistelepülések, amelyeknek ez az egyetlen bevételi forrása - jegyezte meg.
Hozzátette: a különleges gazdasági övezetté történő nyilvánítással felülírják a települések közigazgatási határait, rávetik magukat az iparűzési adóra.
A szolidaritási hozzájárulásból 43 helyett 160 milliárd forintot terveznek beszedni úgy, hogy az alacsonyabb adóerejű önkormányzatokat is bevonják a teherviselésbe - mutatott rá.
Elmondta, jövőre csaknem 150 milliárd forint áll rendelkezésre kormányzati kommunikációra, miközben a járvány elleni védekezési alapban 30 milliárd forint van.
Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy a Jobbik módosító indítványai a magyar munkavállalók érdekeit védik, bevonják a bankokat és a multinacionális cégeket az arányos közteherviselésbe, de lesznek jövővédelmi javaslataik is.
A járványügyi védekezésben a munkavállalók érdekei háttérbe szorultak - mondta. Hozzátette: a kieső bérek pótlása mellett emelni kell a munkanélküli ellátás összegét és időtartamát, könnyíteni kell a minimálbéresek helyzetén, vissza kell építeni a cafeteriát.
Véleménye szerint a jövő évi büdzsé nem üzen semmit annak a fiatalnak, aki egy albérletben tengődik és bevételének 40 százalékát lakhatásra költi. Ezért jövővédelmi csomagjukban szerepel egy állami bérlakásprogram megvalósítása is.
Hozzátette: el kell gondolkozni - lengyel mintára - , hogy a 29 éves, illetve az annál fiatalabb dolgozók ne fizessenek személyi jövedelemadót.
KDNP: több forrás jut családpolitikára
Hargitai János, KDNP vezérszónoka a 2021-es költségvetést úgy értékelte: az minden kiadási tételen több forrást szerepeltet mint idén vagy a korábbi években. Hangsúlyozta: a KDNP számára kiemelten fontos családpolitikára még a gazdasági válság sújtotta helyzetben is 2295 milliárd forintot fordítanak jövőre, ami 65 milliárddal több, mint 2020-ban. Ez a magyar GDP 4,5 százaléka, ilyen sehol nincsen Európában - tette hozzá.
Ha ezt következetesen, hosszú időn keresztül tenni tudjuk, akkor ez a demográfiai mutatókban látszani fog, ami a jövő szempontjából sorskérdés - mondta.
Trianon 100. évfordulójára utalva úgy fogalmazott: ha a magyarság belakja a Kárpát-medence azon részét, amelyet meghagytak neki, akkor az az övé lesz, de ha nem, akkor elfogy.
Hargitai János közölte: a nyugdíjakra jövőre 3907 milliárd forint jut, ami 327 milliárddal több mint idén, és ebben már szerepel a 13. havi nyugdíj visszaépítése, amit a korábbi szocialista kormány és a hitelezők közötti paktum miatt vettek el.
Hozzátette: oktatásra, egészségügyre, az ország biztonságára és rendvédelemre is több forrás áll majd rendelkezésre, valamint a költségvetés tartalmazza a közszféra béremelését és a közfoglalkoztatási keretet is.
Elmondta: a gazdaságvédelmi alap 2550 milliárdot tartalmaz, míg az egészségügyi és járványügyi alap 3000 milliárdot, amelyben plusz 138 milliárd forint áll rendelkezésre a gyógyító tevékenységet végzők bérfejlesztésére.
A KDNP szónoka az ország 2008-2009-es gazdaság állapotát és az akkori világválságra adott választ hasonlította össze a 2010 óta követett gazdaságpolitikával és a mostani válságkezelő intézkedésekkel. Úgy értékelt: nem szabad visszanyúlni a baloldali válságkezeléshez, amelyet a hitelfelvételek, a bérek befagyasztása, az adóemelések és a 13. havi juttatások elvétele, magas munkanélküliség jellemzett. Továbbra is munkaalapú társadalmat kell építeni, növelni kell a foglalkoztatást, csökkenteni az államadósságot és nem hitelfelvételből finanszírozni folyó kiadásokat - tette hozzá.
Kifejtette: a baloldal által szorgalmazott munkavégzés nélküli jövedelmet csak akkor lehetne osztani az embereknek, ha hitelt venne fel az ország, ez azonban járhatatlan út, és az emberi természettel is ellenkezik ez a hozzáállás.
Az önkormányzatok finanszírozásáról szóló vitára reagálva azt mondta: a 3000 milliárdos önkormányzati költségvetési "tortából" 34 milliárd forintos az elvonás. Hozzátette: tudja jól, hogy ez a kisebb településeket nehezebben érinti, mint a nagyobbakat, ezért a kormány lehetőséget biztosít, hogy az önkormányzatok átmenetileg hitelekhez jussanak, valamint folytatódik a Magyar falu és a Modern városok program is.
Az önkormányzatoknak is szolidárisnak kell lenniük válságkezelés idején, ez nem kérdés - hangsúlyozta.
MSZP: ez a cserbenhagyás büdzséje
A cserbenhagyás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét az MSZP vezérszónoka. Tóth Bertalan kijelentette: a javaslat azt mutatja, hogy a kormány semmit nem tanult a járványhelyzetből.
Hangsúlyozta: újjáépítésre, esélyteremtésre szolgáló költségvetésre lenne szükség jövőre, de a kabinet nem fordít kellő forrást az egészségügyre, a szociális ellátásokra és a munkahelyek teremtésére.
"Tízévnyi Fidesz-uralom után ott tartunk, hogy az állampárt helyzetbe hozta a saját kiváltságos elitjét és biztosította a hatalma megőrzését, miközben a társadalom többségével nem foglakozott" - jelentette ki.
Megalapozatlannak nevezte a büdzsét, mert szerinte a járványhelyzet miatt még nem láthatók tisztán az idei bevételek.
Hatalmas lukak vannak a szociális ellátórendszerben - hangoztatta, és a járvány tapasztalataként azt mondta, hogy az őrizhette meg állását és jövedelmét, aki megfelelő tudással rendelkezik, jellemzően a diplomások.
Szerinte sem a honvédelemben, sem a közmunkában nyíló állások nem jelenthetnek megoldást.
Tömegeknek vannak napi megélhetési gondjai, a kormány pedig elszalasztotta a korai beavatkozás előnyét - mondta a szocialista képviselő.
Kifogásolta, hogy az állam évről évre többet költ magára, jövőre a büdzsé 19,2 százaléka jut például presztízsberuházásokra vagy állami fizetésekre, míg a jóléti kiadások aránya az elmúlt tíz évben 61 százalékról 57,5 százalékra csökkent.
Tóth Bertalan úgy ítélte meg, ez több mint 900 milliárd forintos átrendeződést jelent, vagyis ennyit vont el a kormány az egészségügytől, a szociális ellátástól és az oktatástól.
Kijelentette: minden korábbinál nagyobb szükség lenne szabad önkormányzatokra, a kabinet mégis csaknem 160 milliárd forintot von el tőlük, miközben feladataikat nem csökkenti.
A "sarcolásnak" nincs köze a válságkezeléshez, hanem annak tudható be, hogy a kormány "nem tudja elviselni, hogy tőle független önkormányzatok működjenek". Ezzel a választók akaratát veszi semmibe - szögezte le.
Azt szorgalmazta, hogy az önkormányzatok kapják meg a feladataikhoz szükséges pénzügyi fedezetet és kárpótlást a kieső bevételek után.
Az MSZP 700 milliárd forinttal növelné az egészségügy keretét és garantált szociális minimumot biztosítana. A családi házakat újítanák meg a szállodák helyett, bérlakásprogramot indítanának fürdőfejlesztések helyett - mondta Tóth Bertalan.
Az oktatás, a felnőttképzés, a felsőoktatás megújítását is szorgalmazta. Kérte: vonják vissza a szeptemberben bevezetni tervezett Nemzeti alaptantervet, például azért, mert semmit nem tartalmaz a járvány alatti online oktatás tapasztalataiból.
DK: a gyengeség, a gyávaság büdzséje a 2021-es
A gyengeség és a gyávaság büdzséjének nevezte a jövő évit Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka.
A pártelnök-frakcióvezető szerint a büdzsé alapján fáradtnak, elképzeléshiányosnak, intellektuálisan és politikailag is gyengének mutatkozik a kormány.
Azt mondta: a költségvetés mindig lehetőséget ad arra, hogy a kormányzók szembenézzenek az ország valóságos állapotával, a mélyben lévő konfliktusokkal, de nem látja, hogy a kabinet ezt tenné. "Gyávák a szembenézésben, gyengék a válaszban" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
Szavai szerint a kormányzat diktálta közéleti viták színvonala a koronavírus-válság okozta kihívásokhoz képest felháborítóan alacsony, pedig muszáj lenne élni a felelősséggel, át kellene értékelni az állam szerepét.
Nemzeti politika-e az például, hogy az ország egy olyan egészségügyet működtet, amelyben a túlnyomó többség iszonyatos kiszolgáltatottsággal küzd, eközben pedig "a nemzet nevében fellépő" kisebbség megteremtette magának a színvonalas, de drága magánegészségügyet? - tette fel a kérdést.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt digitális oktatással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy kistelepülések sokaságában a minimális feltétele sem volt meg a digitális oktatásnak, mert nincs se számítógép, se internet, se szülői hozzáértés. A kormány azonban szerinte erre sem reagál, úgy tesz, mintha az elmúlt hónapoknak nem lenne semmilyen tanulsága.
Az idősotthonok helyzetére sincs válasz a költségvetésben - folytatta a DK vezérszónoka -, nincs egy átgondolt idősgondozási rendszer. A fővárosi Pesti úti idősotthon ügyében is - ahol sok áldozata volt a koronavírus-járványnak - az érdekelte a kormánypártokat, hogy meg tudják-e politikailag ütni Karácsony Gergely főpolgármestert - tette hozzá.
Az önkormányzatokra kitérve azt mondta, a kormány nem engedi, hogy a maguk urai lehessenek a települések, elvesz tőlük mindent, fojtogatja őket, folyamatosan államosít.
Az ellenzéki pártelnök felvetette azt is, hogy korlátozni kellene a jövedelmi különbségeket, a milliárdosok esetében nem biztos például, hogy szerény jövedelemadót és nullás örökösödési adót kellene alkalmazni.
Gyurcsány Ferenc úgy összegzett: nem lát "közös sztorit", fantáziátlanul zajlanak az események, a költségvetés pedig arról árulkodik, hogy a kormány egyetlen problémára sem ad választ, nem is akar szembenézni velük.
LMP: a jövő felélésének a forgatókönyve a 2021-es büdzsé
A jövőfelélés, a bosszú és a cserbenhagyás forgatókönyvének tartja a 2021-es költségvetést az LMP vezérszónoka.
Csárdi Antal azt mondta, a kormány politikai alapon folytatja az önkormányzatok kivéreztetését és megbüntetését.
Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök ezzel nem az ellenzéki politikusokat, hanem a helyben élőket bünteti, nem marad pénz útfelújításra, óvoda- és bölcsődefejlesztésre, bérlakásépítésre, szociális támogatásokra.
A 2021-es büdzsé továbbra sem néz szembe a klímaválsággal, nem fektet be az oktatásba és nem foglalkozik a zöld, válságálló munkahelyek megteremtésével - értékelt.
Hozzátette: a kabinet jövőre szándékosan tovább mélyíti a társadalmi különbségeket, a költségvetési forrásokat pedig zsarolási potenciáljának eszközévé teszi, miközben torz és perverz elosztási rendszert alakít ki.
Elmondta, a koronavírus-járvány az elmaradó adóbevételek, a járványügyi védekezés költségei miatt borzasztó helyzetbe hozta az önkormányzatokat, a kormány azonban cserbenhagyja, sőt megszorításokkal bünteti az önkormányzatokat.
Csárdi Antal közölte, a kormány ott segít, ahol nincsenek annyira bajban és ott büntet, ahol segítségre lenne szükség. Hozzátette: az új feudális berendezkedésben nem vesznek tudomást a gyermeküket egyedül nevelőkről, a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeküket nevelőkről, az idős rokonukat otthon ápolókról.
Közölte, Fidesz-KDNP végleg lemondott az erős magyar gazdaság megteremtéséről, a kormány cserbenhagyta a kis- és középvállalkozásokat, nem velük, hanem a multinacionális cégekkel köt stratégiai szövetséget.
Azt mondta, hogy jövőre kevesebbet költenek az oktatásra, a jövő évi költségvetés vesztesei a pedagógusok maradnak.
Az ellenzéki képviselő szerint a fenntarthatósági szempontok mára teljesen lekerültek a napirendről, arra a kormány "bolsevista trükként" tekint.
Hohn Krisztina, az LMP-frakció másik vezérszónoka közölte, a kormány a helyi közösségek és gazdaságok lerombolását célozta meg, holott a zöldfordulat ennek az ellenkezőjét követelné meg. Hozzátette: kisléptékű helyi gazdaságfejlesztés helyett megalomán építkezésekbe ölik az adóforintokat.
Közölte, a vidéken élőket kiszolgáló vasúti mellékvonalakat bezárják, helyette 1000 milliárd forintért a kínaiaknak építenek vasutat, hogy még több "kínai gagyi áru" özönölhessen rajta.
Szerinte a zöld újjáépítésnek azt kellene megcéloznia, hogy alapvető szükségleteink kielégítését helyben biztosítsuk. Ez volna a valódi patrióta gazdaságpolitika, nem néhány dúsgazdag oligarcha agyontámogatása - hangoztatta.
Kitért arra, kezelni kell a közmunkások helyzetét, emelni kell a bérüket, képzést kell nekik biztosítani. Az univerzális ellátások, a szociális ellátások válságban felértékelődnek, ezért növelni kell azok összegét - mondta. Sürgette a szociális dolgozók bérének radikális emelését, valamint a vidéki egészségügy helyzetének, a háziorvosi rendszer válságának megoldását.