Hatalmas lakáspiaci ralinak vetett véget 2019 utolsó negyedéve: az elmúlt évben ugyanis országszerte mindenütt emelkedtek az árak, az átlagos lakásárszint pedig 20 százalékos növekedést produkált – derült ki friss OTP Lakóingatlan Értéktérképből, amelyet a NAV (igaz, még nem végleges) adatai alapján készítettek. Az év második felében már megtört a 22 negyedéve tartó és tavaly már az országos ingatlanpiac valamennyi – beleértve a kis- és nagyvárosi, valamint a falusi – szegmensét jellemző folyamatos emelkedés.
A drágulás hatása a forgalom alakulásán is nyomot hagyott, az előzetes adatok alapján
országosan 28 százalékkal csökkent az adásvételi tranzakciók száma.
Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője szerint ez leginkább a budapesti ingatlanpiacot sújtotta, ahol részben a magas árszint – az átlagos négyzetméter ár 628 ezer forint fölé emelkedett – elriasztotta a vevőket, részben pedig a 2019 második felétől elérhető lakossági állampapír, a MÁP+ elszívta a befektetési célú ingatlanvásárlásra szánt tőkét. Ez utóbbit az is alátámasztja, hogy az áremelkedési listán hátrább sorolódtak – vagyis lassult a drágulás üteme – a befektetési célú vásárlás tipikus térségében, az V., VI., VII. és VIII. kerületetekben.
A fővárosban minden kerületben csökkent – összességében pedig 39 százalékkal – a tranzakciószám.
Az adatokat kissé torzította, hogy több kerületben is több nagyberuházás lakásaira kötöttek rövid idő alatt végszerződéseket (vélhetően a kedvezményes lakásáfa kivezetése miatt). Ennek hatására legkevésbé a X. kerületben esett a tranzakciók száma, 22 százalékkal, de hasonló okból volt visszafogottabb a XIII., a IX., a IV., a VIII. és a XI. kerület forgalomcsökkenése is. Megfeleződött viszont három peremkerület, a XVIII., a XXII. és a XXIII. forgalma is.
Az adásvételek számának növekedését csak 4 irányítószámkörzetben tapasztalták, ahol jelenleg is hatalmas lakásprojektek zajlanak.
Budapesten elsősorban az olcsóbb, illetve a külsőbb kerületek (XVI., XV., X., XIX., XXII., XX. vagy XVII.) drágultak legjobban.
Egy év alatt a legnagyobb, valamivel több mint 40 százalékos ugrást Kőbánya-Óhegyen mutatta az átlagár. A legnagyobb arányban, 231 százalékkal a VII. kerület drágult 2013 és 2019 között. Emellett még a XV. és a X. kerületben nőtt legalább háromszorosára az átlagos árszint.
Ehhez képest a hagyományosan méregdrága kerületekben "alig" emelkedett valamit az átlagár 2019-ben. A 979 ezer forintos átlagos négyzetméteráras V. kerületben mérték az egész fővárosban a legkisebb drágulást, 13,9 százalékot. A második legdrágább kerületnek számító I. kerületi átlagos négyzetméter árak 800 ezer forint alatt maradtak. A 700 ezres szint fölé még a II., a VI., a XII., a XI. és a VII. kerület jutott. A másik végletet, 450 ezres átlag alatt, a XXIII., a XX. és a XXI. kerület adja.
Továbbra is a budai Várban a legdrágább bármit is venni: 2019-ben itt hajszállal 1,3 millió forint fölé emelkedett az átlagos négyzetméterár.
Átrendeződő megyei rangsor
Az OTP elemzői szerint a kisebb városok és megyeszékhelyek piacán a budapestinél valamivel kisebb mértékben esett vissza a tranzakciószám, míg a községek esetében a falusi csok kihasználása miatt összességében minimális a csökkenés.
Az országos átlagár tavaly 399 ezer forint volt négyzetméterenként, míg a főváros nélkül számított vidéki átlag 271 ezer.
A legszembetűnőbb változás, hogy a megyeszékhelyek közül már nem Győr, hanem Debrecen a legdrágább, 409 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárral.
Az országos összesített nominális áremelkedés mértéke 2013 és 2019 között 114 százalék volt.
- A Budapesten hat év alatt végbemenő 170 százalékos drágulás verhetetlen volt – legalábbis, ha a megyék árváltozásával vetjük össze.
- A megyék között Komárom-Esztergom áll az élen 144 százalékkal, azaz közel két és félszeresére ugró árszinttel.
- A megyeszékhelyek közül Tatabánya mutatta a legnagyobb, 180 százalékos árszint növekedést, míg Veszprémben 161 százalékos ugrást mértek. A dobogó harmadik helyén Debrecen áll.