Fordulat a fúrt kutak bejelentésének ügyében

Három évvel kitolódik, 2023 végére módosul az a határidő, ameddig fennmaradási engedélyt kell kérni az engedély nélkül létesített fúrt és ásott kutakra Magyarországon. Erről a parlament döntött még május 19-én, kedden, amikor jóváhagyta a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által a kormány nevében még április 28-án a parlamentnek benyújtott, de Pintér Sándor belügyminiszter által készített T/10309 számú törvényjavaslatot, ennek részeként pedig a vízgazdálkodási törvény módosítására vonatkozó 20. paragrafust - vette észre a XIII. kerület Kertváros Faceboook-csoport.

Az említett paragrafus szerint "A Vgtv. [a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény] 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi … törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.” A javaslat indoklása szerint a hosszabbítást a járvány gazdasági hatásai indokolják, illetve az, hogy az állampolgárok kötelezettségein könnyítsenek.

Legutóbb 2018-ban módosították a vízgazdálkodási törvényt, akkor 2020 december 31-ig adtak haladékot a fúrt kutak tulajdonosainak a bírság alóli felmentést biztosító vízjogi fennmaradási engedély beszerzésére.

A most elfogadott törvényjavaslat általános vitája már május 5-én lezajlott. A részletes vitában módosító indítvány a 20. §-hoz nem érkezett, így a fennmaradási engedély kérelmezésének határidejét 2023 végéig meghosszabbították.

A módosítás július elsejétől lép hatályba.

Mivel a határidő meghosszabbítása a kérelmezőre nézve kedvező szabályt állapít meg, ezért azt a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A türelmi idő meghosszabbítása a házi vízigényt kielégítő és a mezőgazdasági öntözési célú fúrt kutakra egyaránt vonatkozik.

Magyarországon több százezer ingatlantulajdonost érint az engedély nélkül, de ettől még nem feltétlenül jogszerűtlenül létesített és működő fúrt vagy ásott kutak utólagos engedélyeztetése, vagyis működtetésükhöz a használatba vételi engedély kérése a helyi önkormányzat jegyzőjénél - írták a posztban. 1992 előtt ugyanis nem kellett engedély, illetve bejelentés kútfúráshoz. Maga az engedélyezési eljárás illetékmentes, a megadásához azonban kell a kút összes lényeges paraméterét rögzítő szakvélemény képesített és hivatalosan regisztrált vízmérnöktől vagy kútfúrótól. Ennek ára helyszíntől és vállalkozótól függően 50 ezertől akár 150 ezer forintig terjedhet.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!