Az idei első negyedév tőzsdei szabadesése, a koronavírus-járvány gazdasági hatásai és az emiatt meredeken emelkedő kockázati költségek megviselte az OTP-csoportot: a friss gyorsjelentés szerint 4 milliárd forint adózás utáni veszteséget kellett elkönyvelniük, holott az előző negyedévben még 103 milliárd forintos adózott nyeresége volt.
Az OTP Bank Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken publikált, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentése alapján a bankcsoport korrigált konszolidált adózott eredménye mintegy 32 milliárd forint volt,
70 százalékkal kevesebb az előző negyedévinél, és 65 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél.
Ez a vártnál is rosszabb eredmény az MTI szerint, mivel az elemzői konszenzusban 32 milliárd forintos számviteli, illetve 68 milliárd forintos korrigált adózás utáni eredmény szerepelt.
Az OTP vezetése a járvány gazdasági hatásai miatt visszavonta éves eredményprognózisát, és a helyzet kiszámíthatatlanságára hivatkozva újat nem határozott meg. Azzal számolnak, hogy a járvány hatására az idén azokban az országokban, ahol a csoport jelen van, 1-5 százalékos GDP-csökkenés lesz.
A jelenté hangsúlyozza, hogy
a csoport működését sikerült úgy megszervezni, hogy az üzleti tevékenység a negyedév egészében érdemben nem lassult,
a napi működésben - a fiókokat nem beleértve - a home office tevékenység vált meghatározóvá, mindezzel párhuzamosan nőtt a korábban kialakított online értékesítési csatornák térnyerése.
A konszolidált korrigált adózott eredményhez a külföldi csoporttagok az előző negyedévinél 10 százalékponttal kisebb összeggel járultak hozzá, főként a megnövekedett kockázati költségek miatt. Eredmény-hozzájárulásuk a negyedéves korrigált profiton belül 32 százalékot tett ki.
A 35,9 milliárd forintnyi korrekciós tétel tartalmazza a magyar és szlovák leánybank által fizetett 16,7 milliárd forintos különadót, a magyarországi törlesztési moratórium 20,2 milliárd forintos hatását. A magyarországi új banki különadó idén befizetendő 14,2 milliárd forintos tétele, amely utóbb visszaigényelhető lesz a bankadóból, sem 2020-ban, sem a következő 5 évben nem fogja érdemben befolyásolni az adózott eredmény alakulását.
Az OTP csoport összes bevétele csaknem 284 milliárd forintot tett ki az első negyedévben, ami 7 százalékos csökkenés az előző negyedévhez, de éves összevetésben 19 százalékos bővülés. A nettó kamatbevétel meghaladta a 200 milliárd forintot, ami 2 százalékkal több az előző negyedévinél, és 23 százalékkal az egy évvel korábbinál. A nettó díjak és jutalékok csaknem 70 milliárd forintot tettek ki, ez 19 százalékkal kevesebb az előző negyedévinél, de 21 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit.
A működési kiadások 5 százalékkal mérséklődtek az előző negyedévhez képest, 20 százalékkal emelkedtek egy év alatt, és csaknem 157 milliárd forintot tettek ki.
Mindennek hatásaként a működési eredmény valamivel több mint 127 milliárd forint lett, 9 százalékkal maradt el az előző negyedévitől, és 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A bank mérlegfőösszege 21 858 milliárd forintra emelkedett, negyedéves szinten 9 százalékkal, éves szinte 36 százalékkal bővült.
A teljesítő árfolyamszűrt fogyasztási és nagyvállalati hitelek állománya egyaránt 3 százalékkal, a jelzáloghitelek és SME-hiteleké 2 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, míg a betétállomány egy százalékkal nőtt. A csoport nettó hitel/betét mutatója 80 százalékra emelkedett.
A kockázati költségek csaknem 92 milliárd forintot tettek ki, noha a járvány közvetlen negatív hatásai csak az időszak végén kezdtek jelentkezni és a 90 napnál régebben nem teljesítő hitelek aránya még kedvezően alakult. Ez a költségtétel egy éve még csak 6, és előző negyedévben csaknem 25 milliárd forint volt. Ugyanakkor a hitelkockázati költségek az előző negyedévi hatszorosára emelkedtek. Nagyobb arányú kockázati költségképzés az OTP Core-nál, valamint a bolgár és az orosz leánybankoknál volt. A pótlólagos céltartalék képzés nagyságrendileg 1/3-2/3 arányban oszlik meg a lakossági, illetve vállalati hitelek között. A többlet kockázati költség előretekintő megképzése nélkül a kockázati költség 90 százalékkal kisebb lett volna.
A jelentés szerint 2020. március 31-én a bankcsoport bruttó likviditási tartaléka 6,6 milliárd eurót tett ki.
A jelentős kockázati költségképzés mellett a bankcsoport tőkepozíciója stabil, a bejelentett tőkepuffer követelmény enyhítések nélkül is kényelmesen megfelel a szabályozói tőkekövetelményeknek.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!