A külföldre ingázó magyarok újabb rekordot elérve 3,5 milliárd eurónyi jövedelmet kerestek meg, és ennek jelentős részét hazahozták, illetve utalták - derül ki a Magyra Nemzeti Bank adataiból, amelyeket a Népszava szemlézett. Mindez a tavalyi éves átlagos 325 forintos árfolyammal számolva 1140 milliárd forint, azaz a tavalyi GDP 2,4 százaléka. Az összeg nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedő, de nemzetgazdasági szempontból jelentősnek mondható hozzájárulás a nemzeti jövedelemhez.
A 3,5 milliárd euróban azon külföldön dolgozók jövedelme szerepel, akik egy évnél rövidebb ideig tartózkodnak kint. Ezzel szemben az egy évnél régebben kint tartózkodók a jövedelmeiket külföldön költik el és ott is tartják, a korábbi vizsgálatok szerint is hazautalásaik makrogazdasági szinten nem jelentősek, alig száz milliárd forintra rúgnak.
Az átmenetileg külföldön munkát vállalók száma először 2010-ben haladta meg az ötvenezer főt, és jövedelmük ekkor érte el az egymilliárd eurót. Ezt követően ind a munkát vállaló ingázók száma, mind a jövedelmük jelentősen nőtt, egészen 2016-ig. Akkor 116 ezer ingázót tartott nyilván a KSH, az ő jövedelmüket pedig már 3,4 milliárd euróra becsülte. 2017-2018-ban mind az ingázók száma, mind az általuk megszerzett jövedelem csökken a 2016-os csúcshoz képest, ám a most publikált tavalyi adatok szerint 2019-ben már 120 ezren ingáztak.
Az MNB nem csupán a külföldön dolgozó magyarok, hanem az idehaza dolgozó külföldiek jövedelméről is közöl becslést. Tavaly 62 ezer munkavállalási engedélyt adott ki a kormány magyarországi munkára nem uniós polgárok számára. Az MNB adatai szerint ezen külföldiek által megszerzett jövedelem tavaly 900 millió euró volt, ami megegyezik az előző évi adattal, ami akkor új rekordnak számított.
A járvány miatt viszont a külföldön munkát vállaló magyarok összjövedelme is csökkenni fog, ahogy az ide érkező munkásoké is.