A jegybanki előrejelzés szerint a koronavírus leküzdését követően egy "V" alakú gazdasági növekedés jöhet, vagyis 2020-ban 2 százalék körüli, 2021-ben pedig a járvány előttinél is magasabb ütemű bővülés várható - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Ez a monetáris tanács várakozása szerinti alappálya, amelynek feltétele, hogy megfelelő monetáris és fiskális eszközökkel segítsék a gazdasági élet szereplőit a védekezésben és az újraindításban is. Ugyancsak feltétele az alappályának, hogy a veszélyhelyzet a nyár közepéig véget érjen, minél tovább tart ugyanis, annál nehezebb lesz a felpattanás - tette hozzá.
Szavai szerint jelenleg a védekezés fázisában van a gazdaságpolitika,
a monetáris politikai intézkedések, amelyeket a jegybank folyamatosan hoz, azt szolgálják, hogy a gazdasági élet szereplői megőrizzék képességüket arra, hogy a válság vége után kivegyék részüket a növekedésből, megőrizzék a növekedési potenciált. Hangsúlyozta azt is, hogy az intézkedések egyik legfontosabb eleme a gazdaságot sújtó bizonytalanság csökkentése, a bizalmi válság kezelése. A jegybanki intézkedések ezt is szolgálják.
Nagy Márton példanélkülinek nevezte az új likviditási eszközt, amelynek első tendere szerdán lesz. Mint mondta különösen ritka, hogy jegybankok fix kamatozással biztosítsanak hosszú lejáratú, akár öt éves refinanszírozási eszközt a bankoknak. Hangsúlyozta, hogy a hitelintézetek ezt az forrást használhatják lakossági és vállalati hitelek folyósítására, de állampapír vásárlásra is. Megjegyezte, a monetáris tanács az új hiteleszközt ugyan korlátlan keretösszeggel hagyta jóvá, de az egyes tendereken az ajánlatokról az aktuális helyzet függvényében dönt majd a jegybank.
A korábbi egyik jelentős intézkedésről, a lakossági és vállalkozási hitelek törlesztési moratóriumával kapcsolatban kiemelte: a jegybank azt javasolja a bankoknak, hogy az év végéig felhalmozódó kamattartozást a meghosszabbított futamidő egészére lineárisan osszák szét, vagyis ne tőkésítsék azt. Ez szerinte a hitelfelvevőknek és a bankoknak is kielégítő megoldás lehet.
Az MNB becslése szerint a lakossági hitellel rendelkezők 80 százaléka él majd a moratórium lehetőségével.
Ebben az esetben a bankoknak ez mintegy 40 milliárd forint bevételkiesést okoz, figyelembe véve, hogy az érintett tőke és kamatrész mintegy 3600 milliárd forintot tesz ki, amiből 450 milliárd a kamat.
A forint árfolyamával kapcsolatos kérdésre kiemelte: a jelenlegi helyzetben a forint a környező országok devizáihoz képest jól szerepelt, kisebb volatilitást mutatott a piaca, akár a lengyel, akár a román devizáénál.