Bizonyos dolgokra sokkal többet költ a magyar kormány, mint a legtöbb uniós országé, ezek közül három területet emelt ki az InfoRádiónak nyilatkozva Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság Magyarországi képviseletének gazdasági elemzője.
"Az egyik ilyen a kamatkiadás, amivel az adott kormányzat túl sokat egy adott évben nem tehet. Ez egy örökség, és leginkább abból adódik, hogy magas az államadósság szintje. A második terület az állami beruházásoké, ami inkább pozitív fejlemény, és azzal függ össze, hogy jelentős mennyiségű EU-támogatást sikerül lehívni, amit jelentős részben a kormány költ el.
A harmadik csoport: sport, kultúra, egyház. Erre a magyar kormány a GDP-jének a 3,5 százalékát költi el, az EU-s átlag másfél százalék"
- ecsetelte Gyenes Zoltán a "jelentős különbséget", ami önmagában 800-900 milliárd forint.
Az egészségügyi és oktatási kiadásokkal kapcsolatos megállapításokkal összefüggésben kiemelte, egészségügyre a GDP 5 százalékát költi a kormány, az EU-átlag 7 százalék körüli, ez a különbség pedig már jó ideje megvan a két szám között.
"Ha már az egészségügyi költésekről van szó, nem csak a kormány költ, hanem az emberek maguk is, a 25 százalékos arány 10 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag" - világított rá.
Ami pedig az oktatást illeti?
"A kormányzat az EU-s átlag környékén költ, tehát
nem itt van a probléma, hanem máshol; az egyes intézmények autonómiája körül"
- tette hozzá; a tanítás tartalma és módja, a szegregáció növekedése és a tanárbérek területén vannak uniós kritikák.