A Nemzetközi Valutaalap ismét megemelte várakozásait: a hazai GDP idén 4,6 százalékkal, jövőre 3,3 százalék bővülhet. Az eurozóna ennél várhatóan kisebb, 1,2 százalékos növekedésre számíthat.
A Hold Alapkezelő elnöke szerint a növekedésben látható különbség egyrészt abból adódik, hogy a gazdasági válság után megnövekedett a magánszektor adósságállománya, és így sok beruházás csak később indulhatott el.
"Ennek a néhány éves fogyasztáselhalasztásnak a kicsapódása nagyon sokat segít a gazdaságnak a magánfogyasztás erőteljes növekedése által, ez egyértelműen megfigyelhető jelenség – hangsúlyozta Szabó László –, illetve egy
meglehetősen befektetőbarát környezet alakult ki Magyarországon. Elég csak a rekord alacsony társasági adóra gondolni, és egy elég komoly beruházási program indult el, ami szintén segíti a magyar GDP-t.
A kettő metszete pedig a hazai ingatlanberuházásoknak a meglódulása" – tette hozzá az elnök.
A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója ezt azzal egészítette ki az Aréna műsorában, hogy a hitelpiac, azon belül is a vállalati hitelpiac növekedéséből is következik a magyar gazdaság európai összevetésben is kimagasló növekedése.
"Évek óta azt látjuk, hogy gyakorlatilag egy közel két számjegyű növekedési ütem valósul meg a vállalati forrásszerzés oldalán – fogalmazott Virág Barnabás. – Ezzel párhuzamosan van egy nagyon gyors beruházásnövekedés a gazdaságban. Talán kevesen tudják, hogy
a magyar beruházási ráta körülbelül 28,5 százalék körül alakulhat a 2019-es év egészében, ami egyébként Európa legmagasabb értéke lesz
várhatóan."
Miközben a német ipari termelés, exportértékesítés csökken, a magyar ipar meg tudta őrizni a lendületes növekedését, tette hozzá a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.
"Az látható ezen számok alapján, legalábbis eddig, hogy
képes volt a magyar gazdasági kicsit függetlenítenie magát
a globális környezet változásától. Emögött is egyébként az látható, amit az FDI (foreign direct investment – külföldi közvetlen tőke – szerk. megj.) számok is igazolnak, hogy nagyon sok új beruházás érkezik a magyar gazdaságba. Tehát ilyen szempontból a külföldi tőketulajdonosoknak továbbra is vonzó célpont Magyarország" – emelte ki.
Virág Barnabás úgy vélte: a gyors hitelnövekedés és a reáljövedelmek dinamikus bővülése is inspirálja a belső fogyasztást Magyarországon, és ez hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Ebben nagy szerepe van az autóipari vállalatok beruházásainak is, tette hozzá.
"Megéri Magyarországon ezeket fejleszteni, akár átcsoportosítani a Nyugat-Európában lévő kapacitásokat Magyarországra. Ilyen szempontból az exportoldalon is többletnövekedést ad ez már az idei évben is, és valószínűleg a következő időszakban is" – fogalmazott.
A Hold Alapkezelő munkatársa úgy vélte: a hazai fogyasztás bővülése egy negatív világgazdasági környezetben kifulladhat.
Szabó László arról is beszélt az InfoRádió műsorában, hogy szerinte a negatív kamatkörnyezet nincs hatással a gazdasági növekedésre: "A mínusz kamatoknak sokkal-sokkal több irtózatos mellékhatásai voltak, és valódi haszna, talán, ha kell mondanom egyet: a viszonylag magas adósságállományoknak az olcsó finanszírozását, azt fenntartották. És éppen a kamatkiadásoknak a csökkentése révén az európai adósság 4-5 bázisponttal lejött a csúcshoz képest" – magyarázta.
Virág Barnabás szerint
Európában félreértelmezték az eurozónában kialakult gazdasági válságot.
"A napokban járja be a sajtót az a kép, hogy ugye Velencében milyen problémák vannak. Egy ilyen időszakban, amikor a magánkereset nagy mértékben süllyed, és az állam keresleti többletet generál, akkor fönn lehet tartani a gazdasági növekedést egy egészségesebb ütemben. Valamint a hosszútávú növekedési képességet is lehet javítani. Mi azt gondoljuk, hogy ez az, ami korábban hiányzott Európában, és e tekintetben továbbra is nehezen változnak a szelek – fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. – Hogy egy pozitívumot is mondjak, a másik dolog, ami hiányzott Európában, az a bérnövekedés, ezen a téren azonban van változás, mondjuk Németországban az utóbbi időszakban. Tehát most már azt látjuk, hogy az a nagyon alacsony, mérsékelt német bérnövekedés 3 százalék fölé kúszott."
Virág Barnabás úgy vélte: a negatív kamatkörnyezet kockázatosabb befektetésekre ösztönzi az embereket, a gazdaságpolitikának pedig fontos szerepe van abban, hogy biztonságos alternatív megoldásokat kínáljon: "Nagyon pozitív példa, ami a magyar megtakarítások esetében történik. Hogy egyre nagyobb arányban állampapírba teszik a megtakarítók a pénzüket, ebből a szempontból a MÁP+-nak nagyon komoly szerepe volt a közelmúltban" – tette hozzá.
Az ügyvezető igazgató arról is beszélt, hogy az alacsony kamatok ösztönzik a hitelfelvételt. "Hangsúlyoznám,
nem mindegy, hogy a hitelfelvétel a nap végén mire kerül fölhasználásra.
Alapvetően ez fogja megkülönböztetni, hogy amikor a következő válság bekövetkezik, nem szeretnék tippelni, hogy melyik évben fog bekövetkezni, de akkor az lesz a vízválasztó az országok között, hogy a hitelnövekedést ki és hogyan használta föl" – emelte ki.
Az MNB munkatársa hozzáfűzte, azok a gazdaságok, amelyek alapvetően termelő beruházásokra használják fel a hiteleket, kevésbé szenvedik meg a következő gazdasági válságot.