Hozzátette, az EU egyik legnagyobb gazdasága, a brit kilép az integrációból. A nyugat-európai és különösen a német gazdaság lassulása pedig azért probléma, mert a magyar gazdaság tőlük függ, a magyar export/import háromnegyede oda irányul. A nyugat-európai gazdaság lassulása hosszú távon Közép-Európa lassulásához vezet - fűzte hozzá.
A pénzügyminiszter értékelése szerint ugyanakkor a magyar gazdaság jól van, a harmadik negyedévi növekedés 5 százalék, ami háromszorosa az uniós átlagnak és dobogós helyet jelent az egész unióban.
A magyar kormány feladata 2020-ban a magyar gazdaság, a magyar munkahelyek és vállalatok védelme. A magyar gazdasági növekedés hátterében az adócsökkentés áll. A legfontosabb munkát terhelő adó, a szociális hozzájárulás például 2016 és 2019 között harmadával, 27 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Ez 2600 milliárd forint többletet jelentett a magyar cégeknek, amelyek ebből finanszírozhatták a béremeléseket, anélkül, hogy versenyképességük csökkent volna. Jövőre egy százalékkal, 13-ról 12 százalékra csökken a kisvállalkozások adója. A kata lényege megmarad, ám fel kívánnak lépni az ellen, hogy egyre több munkáltató kényszeríti át ebbe az adózási formába munkavállalóját - ismertette a pénzügyminiszter.
Miután 2020-ban az ideinél kevésbé nő a magyar gazdaság, a személyi jövedelemadó csökkentésének 2020 után lehet realitása - fűzte hozzá.
Az uniós támogatásokkal kapcsolatban a pénzügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország még egyetlen támogatást sem vesztett el, viták vannak az Európai Bizottsággal, ahogy sok más ország esetében is.
A jövőre 27 százalékra emelkedő lakásáfával kapcsolatban Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet: a nagyvárosokban, főleg Budapesten túlárazottak az ingatlanok, de lassan megáll az árnövekedés.
A tervezett atlétikai stadionról szólva a miniszter megjegyezte: beruházásokra szüksége van a gazdaságnak, sajnálatos lenne, ha a csarnok építése elmaradna.