Az Európai Parlament képviselői állásfoglalást fogadtak el, amelyben a méhek fokozott védelmét követelték, és újabb javaslattervezetet kértek az Európai Bizottságtól, miután a tagállamok szerintük fellazították a méhek védelmét célzó szabályozást. A strasbourgi plenáris ülésen 533 szavazattal, 67 ellenszavazat és száz tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők elfogadhatatlannak nevezték, hogy a tagállamok ellenezzék az EFSA méhekre vonatkozó 2013-as útmutatójának maradéktalan végrehajtását.
"A módosított bizottsági rendelettervezet csak az akut toxicitást ellen lép fel, nem szól a mézelő méheket érintő krónikus toxicitásról, sem pedig a poszméheket és a magányos méheket érintő toxicitásról. A tervezet ráadásul nem a tudományos és műszaki ismeretek legfrissebb fejleményeit tükrözi, és nem változtatná meg a védelem szintjét sem" - fogalmaztak.
A képviselők véleménye szerint az uniós bizottságnak nem kellett volna kompromisszumot kötnie, hanem élhetett volna hatáskörével, mivel a méhvédelmi kritériumokat kifogásoló tagállamok nem alkottak minősített többséget.
"Arra szólítjuk fel az uniós bizottságot, hogy olyan, a legújabb tudományos és technikai tudáson alapuló jogszabálytervezetet terjesszen be, amely kiszűri a beporzókra legveszélyesebb növényvédő szereket" - mondta Pascal Canfin, az EP környezetvédelmi bizottságának francia elnöke.
Mivel az EP plenárisa nem engedte tovább a javaslatot, az Európai Bizottságnak most új tervezetet kell beterjesztenie.
Üdvözítő a döntés
A szabályozásról Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke beszélt az InfoRádióban.
"Üdvözítő, hogy a politikusok tisztában vannak a méhek és minden természetes beporzó jelentőségével, főleg mivel ezeknek a természetes beporzóknak a munkásságától függ a globális élelmiszeripar több mint 70 százaléka" - fejtette ki.
Bross Péter szerint sokkal többe kerül egy beporzók nélküli mezőgazdaság, mint most fokozottan odafigyelni a növényvédő szerek engedélyeztetésre.
Meg kell találni azokat a módszereket, hogy a lehető legbiztonságosabban adják ki az engedélyeket - tette hozzá.
Az elnök szerint
az Európai Parlament mostani döntését nagyban befolyásolta a tavaly tavasszal elfogadásra került mézjelentés,
amelyet Erdős Norbert európai parlamenti képviselő készített elő.
Bross Péter kiemelte: sok növényvédő szerről az engedélyek kiadása után derül ki, hogy problémásak vagy környezetszennyezőek.
Nagyon ritka, hogy azonnali pusztulást okoznának a rovarok életében, de egyre jellemzőbb, hogy elhúzódó halált idéznek elő.
Hozzátette: a méhek csak kolóniában tudnak jól működni, és csak akkor, ha minden korosztályú egyed megtalálható a családban. Az új típusú növényvédő szerek egy csoportja a kijáró méheket pusztította el. Ha a kirepülő egyedek nem térnek vissza, mert megmérgeződtek, akkor ennek a szuperorganizmusnak a működése felbomlik - magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy mely növényvédő szereket kellene betiltani, Bross Péter azt válaszolta: a felszívódó készítményekkel van a legtöbb probléma, illetve azokkal, amelyek hosszú ideig benne maradnak a növényekben a lassú felezési idő miatt. Ezeknél a növényvédő szereknél alaposabban kellene eljárniuk a szakembereknek, mielőtt kiadják az engedélyeket.