A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
Elemzők szerint a monetáris kondíciók nagyon lassan, fokozatosan szigorodhatnak csak a következő időszakban a beérkező új makrogazdasági adatoktól függően, kamatemelés leghamarabb 2020 második felében elképzelhető.
Indoklás
A korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak, a lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok, lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet, a további lépéseket az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni - írta kamatdöntő ülése után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
A testület a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 200-400 milliárd forintos sávról legalább 300-500 milliárd forintra emelte.
A tanács ezúttal is megerősítette, hogy monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére.
Nem mozdult a forint
Stagnált a forint jegyzése az euróhoz képest a jegybanki kamatdöntést követően. Az elemzői várakozásoknak megfelelő döntés bejelentésekor és tíz perccel az után is 335,28 forinton jegyezték az eurót.
Az euró a kora reggeli kereskedésben rekordszinten, 336,1 forinton is állt, kedden eddigi leggyengébb jegyzése 334,78 forint volt.