A teljes körű azonosításra a pénzügyi rendszer és valamennyi ügyfél biztonsága érdekében van szükség, hogy ezáltal senkinek az adataival – sem terrorizmusfinanszírozás, sem pénzmosás céljából – ne lehessen visszaélni, amihez a korábbinál több adatra van szükség, magyarázta Binder István.
Nemcsak a bankszámlát vezető fogyasztóknak, illetve cégeknek kell az azonosítását elvégezni, hanem – törvényi előírás alapján –
az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak, befektetési szolgáltatók, és életbiztosítók ügyfeleire is vonatkozik a kötelezettség.
Az adategyeztetés azokra vonatkozik, akik 2017. június 26. előtt kötöttek pénzügyi szerződést, és akikről pénzügyi intézményük, életbiztosítójuk, egészségpénztáruk időközben nem szerezte be a hiányzó adatokat. Az elmúlt hónapokban kizárólag ők kaptak értesítést – a szerződésben rögzített formában –, a többieknek nincs teendőjük.
Az MNB felügyeleti szóvivőjének tájékoztatása szerint még jelentős számú ügyfélnek kellene pótolnia az azonosítást. Fontos tudnivaló, jegyezte meg, hogy
az egy csoportba tartozó intézmények sem jogosultak az információk átadására,
szigorú tűzfalak vannak, tehát az azonosítást külön-külön el kell végeznie az ügyfélnek.
Amennyien valaki nem végzi el a törvény által előírt azonosítást, akkor október 31-ét követően új tranzakciókat, megbízásokat nem fog tudni kezdeményezni, ameddig a hiányosságot nem pótolja. A Magyar Nemzeti Bank egyébként az elmúlt hetekben a legjelentősebb bankokkal, pénzügyi intézményekkel egyeztetett, és ennek nyomán az érintettek bővített ügyintézői létszámmal végzik az utolsó hetekben, napokban az ügyfélátvilágítást, tette hozzá Binder István.
A kötelező banki adategyeztetésre június 26-a volt az első határidő, amelyet október 31-ig hosszabbítottak meg.