Az Allianz legfrissebb globális vagyonosodási jelentése azt mutatja: 2018-ban először fordult elő, hogy az iparosodott és a feltörekvő országokban egyszerre csökkent a pénzügyi vagyon. Ilyen még 2008-ban, a pénzügyi válság csúcspontján sem történt.
A teljes nettó pénzügyi vagyon 82 százalékát 2018 végén a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka birtokolta.
A megtakarításokra kedvezőtlenül hatott az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi konfliktus, a Brexit-saga, a fokozódó geopolitikai feszültség, de a monetáris szigorítás és a monetáris politika bejelentett normalizálása is.
Tavaly megállt a legszegényebb és leggazdagabb országok egymáshoz közeledése. A feltörekvő piacokon nemcsak először csökkent a bruttó pénzeszközállomány, de a 0,4 százalékos esés jóval hangsúlyosabb volt, mint az iparosodott országok 0,1 százalékos mérséklődése.
Az elmúlt évtizedben most először fordult elő, hogy a globális vagyoni középosztály nem növekedett: 2018 végén nagyjából 1,040 milliárd ember, köztük az Allianz szerint körülbelül négymillió magyar tartozott a globális vagyoni középosztályba, ami többé-kevésbé megegyezik az egy évvel korábbi adattal.
Magyarországon a jelentés szerint a globális tendenciával szemben erőteljesen növekedett a pénzeszközállomány. Az egy főre jutó lakossági vagyon alapján így ismét visszakapaszkodtunk a leggazdagabb harmincak listájára, a 29. helyre. A kelet-európai országok között a negyedikek vagyunk Szlovénia, Észtország és Csehország mögött.
Magyarországon a nettó pénzeszközállomány 2018-ban 10 százalékkal nőtt, és ez sorozatban a hetedik olyan év, amikor kétszámjegyű emelkedést tapasztaltak
- írja összefoglalójában az azenpenzem.hu.