Miután a térség teljes lakosságának alig 2 százalékát érinti a súlyos alultápláltság, szemben a 9 százalék körüli világátlaggal, kijelenthető, hogy Európa és Közép-Ázsia országai jól állnak az élelmezésbiztonság terén. A táplálkozási problémák egyéb formái azonban nagyon is jelen vannak: milliók szenvednek mikrotápanyag-hiánybetegségekben, különösen vérszegénységben, és mintegy 200 millióan – a felnőtt lakosság negyede – elhízott.
A fenntartható élelmiszerellátó rendszerek terjedéséhez, melyek javítják a táplálkozást és lehetővé teszik az egészséges étrendet, fontos beszélni a szakpolitikai és intézményi reformokról. Ezzel a céllal vette ma kezdetét a világ élelmezésbiztonságával foglalkozó bizottság (Committee on World Food Security) – amely az ENSZ Élelemzésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD) és a Világélelmezési Program (WFP) közös szerve –, kétnapos budapesti regionális tanácskozása.
A bizottság egy átfogó szakpolitikai párbeszédet indított útjára globális szinten az élelmiszerellátó rendszerekről és a táplálkozásról szóló önkéntes irányelvek kidolgozásáért. A találkozó célja, hogy visszajelzést és javaslatokat gyűjtsenek ehhez térségünk és az egyes tagállamok prioritásai és szükségletei mentén.
„A budapesti tanácskozás egy egyedülálló lehetőség olyan átfogó, az élelmezési rendszerekre és a táplálkozásra vonatkozó szakpolitikai megoldások kialakítására és továbbfejlesztésére, melyek kihatnak az Európa városi és vidéki térségeiben élők mindennapjaira” – mondta a bizottság titkára, Christopjer Hegadorn.
Ahogy ezt a FAO legfrissebb, a térség élelmezési és táplálkozási helyzetét bemutató jelentésében is olvasható, a kormányok, a köz- és magánintézmények, közösségek és más érintettek erősebb összefogására lenne szükség egy prosperáló, egészséges és jóllakott kontinensért.
Az önkéntes ajánlások ehhez a törekvéshez szolgálnak referenciaként kormányzatok, szakintézmények és más partnerek számára a megfelelő szakpolitikai, financiális és intézményi környezet kialakításáért a táplálkozási problémák minden formájának megoldásához.
„A 2030-as fenntarthatósági ütemterv megköveteli az egy irányba mutató intézkedéseket”
– mondta Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató helyettese és regionális képviselője. „Épp ezért a FAO támogatja az együttműködést és a partnerségeket, az információmegosztást, a közös normákat és szabványokat, melyek mind elengedhetetlenek a változásért. A mostani tanácskozás keretet kínál a konstruktív vitához és közös munkához.”
A tanácskozás, amely a harmadik a sorban a világszerte rendezett hat ilyen esemény közül, 60 résztvevővel zajlik, akik a kormányzati, civil és privát szférában, mezőgazdasági kutatóintézeteknél, ENSZ szervezeteknél, nemzetközi pénzügyi intézményeknél és alapítványoknál dolgoznak.