Éves meghallgatásán Rogán Antal a nemzetközi hatások közül kiemelte az európai gazdaság lassulását, amely szerinte a hibás brüsszeli döntések következménye. A növekedést ösztönző kormányzati döntések közül elsőként a turizmus támogatásának jelentőségét hangsúlyozta. Az ösztönző intézkedéseket azzal indokolta, hogy az ágazat teljesítménye kétszer olyan gyorsan bővül, mint a magyar gazdaság egésze, a GDP-n belül 11 százalékot ért el tavaly a turizmus. Összesítése szerint turisztikai célpontok fejlesztésére, valamint szálláshelyek építésére és korszerűsítésére 2030-ig közel 900 milliárd forint juthat.
Sikeresnek nevezte a cafeteriarendszer átalakítását arra hivatkozva, hogy a SZÉP-kártyák feltöltései tavalyhoz képest 94 százalékkal nőttek, az összeg pedig rövid időn belül a belföldi idegenforgalmat gazdagíthatja. A strandfejlesztési programot az önkormányzatok a kedvezőtlen időjárás miatt a május 31-i határidőig nem tudták befejezni, a kormány ezért hosszabbítást engedélyezett - közölte.
Beszámolójában Rogán Antal kitért a Digitális Kormányzati Ügynökségre is.
Annak létrehozását azzal indokolta, hogy a szervezet átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé teszi az állami informatikai kiadásokat, a tervezett és átgondoltabb beszerzések pedig javítják az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy akár a közműszolgáltatások hatékonyságát. Az ügynökség vizsgálja az informatikai beszerzések indokoltságát, kapcsolódását a hasonló célú beszerzésekhez, és véget vet a licensz-értékesítésekből keletkező indokolatlan kiadásoknak, kiszorítva az arra épülő értékesítési láncokat - tette hozzá.
Meghallgatásának végén Rogán Antal közölte, hogy
a kormány a nemzeti konzultációkat továbbra is olyan eszköznek tekinti, amely a választások között is kapcsolatot teremt a választókkal, ezért egy új konzultáció pénzügyi fedezete idén és jövőre is a tárca rendelkezésére áll.
Hozzászólásában Székely Sándor (független) bérfejlesztést sürgetett, továbbá szóvá tette az állami tulajdonú hajózási cégek helyzetét, a szállodahajók kitiltásának kérdését a Duna fővárosi szakaszáról, és a letelepedési kötvények jövőjét.
Csárdi Antal (LMP) úgy látja, hogy a turisztikai fejlesztések tönkreteszik a nagy tavak ökológiai egyensúlyát, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeszerzési rendszerének átalakítása pedig hátráltatja a kormányzati kiadások átláthatóságát. Válaszában Rogán Antal megjegyezte, hogy 2010 óta a nettó átlagkeresetek majdnem 80 százalékkal nőttek, a minimálbér megduplázódott, jelentősen csökkent a magyar termelők szempontjából is fontos alapélelmiszerek áfája. A kötvényprogramra utalva megjegyezte, hogy az semmilyen formában nem folytatódik, hiszen a gazdaságnak az ebből származó bevételre már nincs szüksége. A kötvények vásárlói ellen kifogás külföldön sem merült föl, adataikhoz a schengeni övezet más államai is hozzáfértek - tette hozzá.
A hajótársaságokhoz és a dunai hajózás kérdéséhez hozzáfűzte, hogy
a részben állami tulajdonú Mahart Passnave Kft.-nek nincs köze a tragikus dunai hajóbalesethez, a szerencsétlenséget magántulajdonú vízi járművek ütközése okozta.
Kitért a Liszt Ferenc repülőtér üzemeltetésére is, elhibázottnak és károsnak nevezve a 2006-os privatizációt. A Budapest Airport fejlesztéseivel a kormány elégedetlen, ugyanakkor vizsgálja a lehetőséget a repülőtérhez vezető gyorsforgalmi rendszer kiépítésére - közölte Rogán Antal.
A turisztikai fejlesztésekről szólva hangsúlyozta, hogy az ökológiai szempontokat kiemelten kezelik, de a magántőkéből épülő vízparti lakóparkok az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, így azokat a kormányzati fellépéssel nem lehet megakadályozni. A közbeszerzési rendszer átalakítását - mint mondta - az eljárások egyszerűsítése indokolta. Rogán Antal hangsúlyozta, hogy az állami kiadások átláthatóságát javította a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozása.